Mozgóképkultúra és médiaismeret tanári szak (nappali és levelező)

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: okleveles mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár
Képzési forma, tagozat: nappali és levelezős
Képzési idő: 4 félév

Képzés célja

A mozgóképkultúra- és médiaismeret tanár a Nemzeti Alaptantervben meghatározott műveltségterület, a mozgóképkultúra- és médiaismeret oktatására, a tantárgyhoz kapcsolódó kompetenciák fejlesztésére, azok értékelésére és az elsajátított ismeretek számonkérésére vonatkozó ismeretekkel vérteződik fel egyetemi tanulmányai során. A szakdiszciplináris modul teszi lehetővé számára a kommunikáció- és médiatudomány, a filmelmélet, a mozgókép-kultúra, a mozgóképi szövegek és azok használatának és értelmezésének elméleti igényű megismerését. Azok a szakterületi ismeretek, melyek a képzés során a hallgató gyakorlati tájékozódását szolgálják, egyszerre adnak bázist a leendő tanár számára a fent felsorolt elméleti stúdiumok hátterében rejlő empirikus ismeretek megszerzéséhez. Ebben az elgondolásban tehát a fejlesztési céloknak megfelelően lesz alkalom mind a megismerő, alkotó, elemző munka megismerésére, mind az egyes készségek gyakorlati alkalmazására is. A stúdiógyakorlatok az alkalmazott ismereteket bővítik majd, míg ezek továbbadásának képességét fejlesztik a szakmódszertani modul megfelelő részei: a megfigyelés, a kritikai elemzés, a tervezés, az önreflexív tanítási és szakimeret-átadási gyakorlatok. A megfelelő oktatási módszer kiválasztásainak kritériumait, a gyermekek igényeit és fejlődő készségeit is figyelembe vevő tanári attitűd kialakítása is célja a képzésnek, valamint az is, hogy a hallgatók tehetségesebb csoportját felkészítsük ismereteik további bővítésének lehetőségeire, így például PhD képzésre is.

Főbb tárgyak

Bevezetés a kommunikáció- és médiatudományba 1-2., Fogalomalkotás és jelhasználat, Filmelemzés, Adaptációk: film és irodalom egymásra hatásai, Mozgókép készítési gyakorlatok, A film és az új média, Bevezetés a filmelméletbe, Kulturális újratermelés és hozzáférés: Az irodalom medialitása, társművészetek, Médiahasználati szokások pszichológiai megalapozottsága, A kommunikáció és média leírásai és szabályozáselméletei, Közvetlen emberi kommunikáció elméletei, Tanítási gyakorlat és hospitálás, A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának szakmódszertana

Továbbtanulási lehetőségek

A doktori képzésre való továbblépés például az SZTE Filozófiai Doktori Iskolájának Művészetfilozófiai programjában lehetséges vagy az ELTE Film-, Média- és Kultúraelméleti Doktori Programjában.

Elhelyezkedési esélyek és lehetőségek

A mozgóképkultúra és médiaismeret-tanárok oktatása iránti igény a tárgy közoktatási szinten való megjelenésével magyarázható. Az információs társadalom igényei, a vizuális kultúra elterjedése teszik szükségessé olyan szakemberek, tanárok képzését, akik használható és naprakész elemzési szempontokat, fogalmakat, eszközöket adnak a tanulók kezében, melyek segítségével azok eligazodhatnak a változó társadalom útvesztőiben. A jelenlegi közoktatásban nincs elegendő mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár. Így az MA-szintű tanárképzésről kikerülő hallgatók iránti regionális és országos foglalkoztatási igény várhatóan igen jelentős lesz. A képzésről kikerülő tanárok valószínűleg fokozatosan átveszik a mozgóképkultúra és médiaismeret oktatását azoktól a pedagógusoktól, akik különféle regionális tanfolyamokon szereztek képesítést a tárgy tanításához. Mindez e műveltségi terület oktatási színvonalának hosszú távú biztosításához is elengedhetetlen.

Hálóterv

Nappali tagozat

MK

TT/KPR

Tantárgyelem – Topic in the subject

0

1

2

3

4

5

MK-A Diszciplináris képzés 1.; Teljesítendő: min. 30k

 

MA-M-NA- Diszciplináris képzés 1.; teljesítendő min. 20k

 

 

 

MA-M-NA-01 A közvetlen emberi kommunikáció elméletei, Előadás őszi févben, 2 óra, Kollokvium

 

3

 

 

 

 

 

 

MA-M-NA-02 A kommunikáció és média leírásai és szabályozáselméletei, Előadás tavaszi févben, 2 óra, Kollokvium

 

 

3

 

 

 

 

 

MA-M-NA-03 Médiahasználati szokások pszichológiai megalapozottsága, Szeminárium őszi févben, 2 óra, Gyakorlati jegy

 

 

 

3

 

 

 

 

MA-M-NA-04 Kulturális újratermelés és hozzáférés: Az irodalom medialitása, társművészetek, Előadás tavaszi févben, 2 óra, Kollokvium

 

 

 

 

3

 

 

 

MA-M-NA-05 Filmelmélet, Előadás őszi févben, 2 óra, Kollokvium

 

 

 

4

 

 

 

 

MA-M-NA-06 Filmelemzési stratégiák, Szeminárium tavaszi févben, 2 óra, Gyakorlati jegy ++

 

 

 

 

4

 

 

MA-M-NSz Szakmai Szigorlat; teljesítendő

 

 

 

MA-M-NSz-01 Szigorlat, Önálló vizsga minden févben, , Szigorlat

0

 

 

 

 

 

 

MA-SzM-N- Szakmódszertan; teljesítendő min. 7k

 

 

 

MA-SzM-N-01 A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának szakmódszertana 1., Szeminárium őszi févben, 2 óra, Gyakorlati jegy

 

 

 

4

 

 

 

 

MA-SzM-N-02 A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának szakmódszertana 2., Szeminárium tavaszi févben, 2 óra, Gyakorlati jegy

 

 

 

 

3

 

 

MTM-SZTGY-MOZ A szakterületi modul tanítási gyakorlata – mozgóképkultúra- és médiaismeret; teljesítendő min. 3k

 

 

 

MTM-SZTGY-MOZ1 A szakterületi modul tanítási gyakorlata – mozgóképkultúra- és médiaismeret, Gyakorlat, félévre 60 óra, Gyakorlati jegy ++

 

 

 

 

3

 

MK-B Diszciplináris képzés 2.; Teljesítendő: min. 10k

 

MA-M-NB- Diszciplináris képzés 2.; teljesítendő min. 4k

 

 

 

MA-M-NB-01 Mozgókép készítési gyakorlatok, Szeminárium tavaszi févben, 2 óra, Gyakorlati jegy

 

 

 

 

2

 

 

 

MA-M-NB-02 Film és más médiumok, Szeminárium tavaszi févben, 2 óra, Gyakorlati jegy

 

 

 

 

2

 

 

MA-M-NVál- Kötelezően választható tárgyak; teljesítendő min. 6k

 

 

 

MA-M-NVál-01 Mozgóképelemzés, Előadás őszi févben, 2 óra, Kollokvium

 

 

3

 

 

 

 

 

MA-M-NVál-02 Műfaji elemzés, Szeminárium tavaszi févben, 2 óra, Gyakorlati jegy

 

 

 

 

3

 

 

 

MA-M-NVál-03 Filmi elbeszélés elemzése, Szeminárium tavaszi févben, 2 óra, Gyakorlati jegy

 

 

 

3

 

 

 

 

MA-M-NVál-04 Fogalom- és jelhasználat, Előadás tavaszi févben, 2 óra, Kollokvium

 

 

3

 

 

 

 

 

MA-M-NVál-05 Bevezetés a kommunikáció- és médiatudományba 1., Előadás őszi févben, 2 óra, Kollokvium

 

3

 

 

 

 

 

 

MA-M-NVál-06 Bevezetés a kommunikáció- és médiatudományba 2., Előadás tavaszi févben, 2 óra, Kollokvium

 

 

3

 

 

 

MK-C Tanítói oklevéllel; Teljesítendő: min. 10k

 

MA-M-NC Különbözeti tárgyak; teljesítendő min. 10k

 

 

 

MA-M-NC-01 Különbözeti tárgyak pedagógus végzettségű hallgatók számára, Szeminárium minden févben, 2 óra, Gyakorlati jegy ++

 

2

 

 

 

 

MK-PP Pedagógiai-pszichológiai modul; Teljesítendő: min. 40k

 

MTM_N Mesterszintű tanári pedagógiai-pszichológiai modul MA_N; teljesítendő 40k

 

MK-ÖSZGY Összefüggő közoktatási szakmai gyakorlat; Teljesítendő: min. 30k

 

MSZGY_N Összefüggő közoktatási szakmai gyakorlat MA_N; teljesítendő 30k

 

 

 

 

 

 

Levelező tagozat

MK

TT/KPR

Tantárgyelem – Topic in the subject

0

1

2

3

4

5

MK-A Diszciplináris törzsképzés 1.; Teljesítendő: min. 30k

 

MOZLA Diszciplináris képzés 1.; teljesítendő min. 20k

 

 

 

MOZLA-01 A közvetlen emberi kommunikáció elméletei, Előadás őszi févben, , félévre 6 óra, Kollokvium

 

3

 

 

 

 

 

 

MOZLA-02 A kommunikáció és média leírásai és szabályozáselméletei, Előadás tavaszi févben, , félévre 6 óra, Kollokvium

 

 

3

 

 

 

 

 

MOZLA-03 Médiahasználati szokások pszichológiai megalapozottsága, Szeminárium őszi févben, , félévre 6 óra, Gyakorlati jegy

 

 

 

3

 

 

 

 

MOZLA-04 Kulturális újratermelés és hozzáférés: Az irodalom medialitása, társművészetek, Előadás tavaszi févben, , félévre 6 óra, Kollokvium

 

 

 

 

3

 

 

 

MOZLA05 Filmelmélet, Előadás őszi févben, , félévre 6 óra, Kollokvium

 

 

 

4

 

 

 

 

MOZLA06 Filmelmelmzési stratégiák, Szeminárium tavaszi févben, , félévre 6 óra, Gyakorlati jegy ++

 

 

4

 

 

 

 

MOZLSz Szakmai Szigorlat; teljesítendő

 

 

 

MOZLSz01 Szigorlat, Önálló vizsga minden févben, , Szigorlat

0

 

 

 

 

 

 

MOZLSzM- Szakmódszertan; teljesítendő min. 7k

 

 

 

MOZLSzM-01 A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításánal szakmódszertana 1., Szeminárium őszi févben, , félévre 6 óra, Gyakorlati jegy

 

 

 

4

 

 

 

 

MOZLSzM-02 A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításánal szakmódszertana 2., Szeminárium tavaszi févben, , félévre 6 óra, Gyakorlati jegy

 

 

 

 

3

 

 

MTML-SZTGY-MOZ A szakterületi modul tanítási gyakorlat – mozgóképkultúra- és médiaismerettanár; teljesítendő min. 3k

 

 

 

MTML-SZTGY-MOZ1 A szakterületi modul tanítási gyakorlata – mozgóképkultúra- és médiaismerettanár, Gyakorlat, félévre 15 óra, Gyakorlati jegy

3

 

 

 

 

 

MK-B Diszciplináris törzsképzés 2.; Teljesítendő: min. 10k

 

MOZLB Diszciplináris képzés 2.; teljesítendő min. 4k

 

 

 

MOZLB01 Mozgókép készítési gyakorlatok, Szeminárium tavaszi févben, , félévre 6 óra, Gyakorlati jegy

 

 

 

 

2

 

 

 

MOZLB02 Film és más médiumok, Szeminárium tavaszi févben, , félévre 6 óra, Gyakorlati jegy

 

 

 

 

2

 

 

MOZLVál- Kötelezően választható tárgyak; teljesítendő min. 6k

 

 

 

MOZLVál-01 Mozgóképelemzés, Előadás őszi févben, , félévre 6 óra, Kollokvium

 

 

 

3

 

 

 

 

MOZLVál-02 Műfaji elemzés, Szeminárium tavaszi févben, , félévre 6 óra, Gyakorlati jegy

 

 

 

 

3

 

 

 

MOZLVál-03 Filmi elbeszélés elemzése, Szeminárium tavaszi févben, , félévre 6 óra, Gyakorlati jegy

 

 

3

 

 

 

 

 

MOZLVál-04 Fogalom- és jelhasználat, Előadás tavaszi févben, , félévre 6 óra, Kollokvium

 

 

3

 

 

 

 

 

MOZLVál-05 Bevezetés a kommunikáció- és médiatudományba 1., Előadás őszi févben, , félévre 6 óra, Kollokvium

 

3

 

 

 

 

 

 

MOZLVál-06 Bevezetés a kommunikáció- és médiatudományba 2., Előadás tavaszi févben, , félévre 6 óra, Kollokvium

 

 

3

 

 

 

MK-C Tanítói oklevéllel; Teljesítendő: min. 10k

 

MOZLC Különbözeti tárgyak; teljesítendő min. 10k

 

 

 

MOZLC01 Különbözeti tárgyak pedagógus végzettségű hallgatók számára, Szeminárium minden févben, , félévre 6 óra, Gyakorlati jegy ++

 

2

 

 

 

 

MK-PP Pedagógiai-pszichológiai modul; Teljesítendő: min. 40k

 

MTM_L Mesterszintű tanári pedagógiai-pszichológiai modul MA_L; teljesítendő 40k

 

MK-ÖSZGY Összefüggő közoktatási szakmai gyakorlat; Teljesítendő: min. 30k

 

MSZGY_L Összefüggő közoktatási szakmai gyakorlat MA_L; teljesítendő 30k

 

Felvételi

A szóbeli követelmények rövid leírása: A kommunikáció- és médiatudomány, valamint a filmelmélet és filmtörténet alapvető ismereteinek számonkérése.
A mozgóképkultúra- és médiaismeret tanár szakra jelentkezni az alábbi feltételek figyelembevételével lehet:
a) Nappali tagozatra jelentkezők esetében azok az első tanári diplomájukat szerzők, akik az Oktatási Minisztérium által meghatározott műveltségi területekről érkező, a képesítési követelményekben az alábbi részletezésben foglaltak szerinti előismereteket igazolni tudják:

  • szabad bölcsészet alapszak Filmelmélet és filmtörténet szakiránya vagy minorja (min. 50 kredit), kommunikáció- és médiatudomány szakiránya vagy minorja(min. 50 kredit); kommunikáció- és médiatudomány alapszak major vagy minor
  • mozgóképkultúra- és médiaismeret BA .

b) Levelező tagozatra jelentkezhetnek azok a főiskolai vagy egyetemi, BA vagy MA diplomával rendelkezők, akik

  1. rendelkeznek kommunikáció szakos főiskolai vagy egyetemi szintű, BA vagy MA filmtudományi, és/vagy filmtörténeti, filmelméleti és valamilyen szakos tanári diplomával,
  2. olyan (főiskolai vagy egyetemi, BA vagy MA) tanár szakos diplomával rendelkező jelentkezők, akik az általános- és középiskolai mozgóképkultúra- és médiaismeret tantárgy tanítására egy minimum 120 órás képzés/tanfolyam keretében kvalifikálták magukat.

A felvételi vizsgára való felkészülést segítő olvasmányok:

1. Jostein Gripsrud: Médiakultúra, médiatársadalom. Új Mandátum K. Bp. 2007.
2. Roger Silverstone: Miért van szükség a média tanulmányozására? Akadémiai K. 2008.
3. Bazin, André: Mi a film? Szerk. Zalán Vince. Budapest, Osiris, 2002
4. Thompson, Kristin – Bordwell, David: Filmtörténet. Budapest, Palatinus, 2007.
5. Bordwell, David: Elbeszélés a játékfilmben. Ford. Pócsik Andrea. Budapest, Magyar Filmintézet, 1996.

Szigorlat

Szigorlati témakörök
(Mozgóképkultúra és médiaismeret tanári MA)

Mozgóképkultúra

Film és medialitás

1. Röviden vázolja az analóg alapú mozgókép médiatörténeti szerepét! Valamint ismertesse azokat a legfontosabb társadalmi és technikai előzményeket, amelyek a mozgókép illetve a mozi megszületéséhez vezettek!

2. Röviden mutassa be a film „új” helyzetét a digitális média korában

A film és a valóság

3. Röviden mutassa be a filmelméleti realizmus képviselőinek elképzeléseit (André Bazin, Sigfried Kracauer)!

4. Röviden mutassa be a filmelméleti formalizmus fő képviselőit (Balázs Béla, Rudolf Arnheim)!

A film formanyelvi elemzésének módszerei

5. Határozza meg a montázs formanyelvi lehetőségeit, soroljon fel legalább három jellemző montázsfajtát és jellemezze azok használatát alkalmas példák segítségével!

6. Értelmezze jellemző filmpéldákkal a történet, a cselekmény és az elbeszélés fogalmát a mozgóképi narrációban!

A film műfaji elemzésének módszerei

7. Határozza meg a műfaj fogalmát, ismertesse a filmi műfajoknak legalább egy osztályozási lehetőségét! Reflektáljon a műfaji/szerzői film közti különbségtevés főbb szempontjaira!

8. Jellemezze a dokumentumfilmek és a fikciós filmek valóságábrázolásának különbségeit!

9. Mutasson be és jellemezzen egy szabadon választott mozgóképi műfajt! Valamint egy filmpélda segítségével illusztrálja is annak működésmódját!

A film történeti megközelítései: egyetemes filmtörténet

10. Ismertesse a némafilm korszakának főbb stílusjegyeit és kialakulásának körülményeit!

11. Ismertesse a klasszikus hollywoodi elbeszélő film főbb formajegyeit és narratív megoldásait! Fejtse ki a stúdiókorszak és a sztárrendszer működési módját!

12. Az alábbi rendezői életművek közül válasszon ki egyet, és annak meghatározó alkotásain keresztül mutassa be a modern film korszakának főbb sajátosságait:

  • Milos Forman,
  • Luis Bunuel,
  • Francois Truffaut,
  • Michelangelo Antonioni,
  • Frederico Fellini,
  • Andrej Tarkovszkij.

13. Az alábbi rendezői életművek közül válasszon ki egyet, és annak meghatározó alkotásain keresztül mutassa be a posztmodern film korszakának főbb sajátosságait:

  • Peter Greenaway,
  • Derek Jarman,
  • Michel Haneke,
  • David Cronenberg,
  • Atom Egoyan.

A film történeti megközelítései: magyar filmtörténet

14. Röviden mutassa be a magyar filmtörténet nagyobb korszakait!

15. Válassza ki az alábbi rendezői életművek egyikét, és mutassa be röviden a magyar film történetében elhelyezve az életművet a fontosabb alkotások segítségével: *** Jancsó Miklós,

  • Makk Károly,
  • Huszárik Zoltán,
  • Tarr Béla!

16. Válassza ki a következő filmek egyikét:

  • Huszárik Zoltán: Elégia,
  • Makk Károly: Szerelem,
  • Pálfy György: Taxidermia!
    Javasoljon legalább három olyan elemzési szempontot, amely segít a mű értelmezésében, majd az egyik szempont szerint röviden elemezze az alkotást!


A felkészülést segítő irodalom a Mozgóképkultúra tételekhez:

  • A kortárs filmelmélet útjai. Szerk. Vajdovich Györgyi. Palatinus, Bp., 2004.
  • Bazin, André: Mi a film? Szerk. Zalán Vince. Osiris, Bp., 2002.
  • Benjamin, Walter: A fényképezés rövid története. Ford. Pór Péter. In: uő: Angelus Novus (Értekezések, kísérletek, bírálatok). Magyar Helikon, Bp., 1980. 687–709.
  • Benjamin, Walter: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában. Ford. Barlay László. In: uő: Kommentár és prófécia. Gondolat Kiadó, Bp., 1969. 301–335.
  • Bolter, Jay David – Grusin, Richard: Remediation. Understanding New Media. MIT Press, Cambridge, MA, 2000.
  • Bordwell, David – Thomson, Kristin: A film története. Ford. Módos Magdolna. Palatinus, Bp., 2007.
  • Bordwell, David: Elbeszélés a játékfilmben. Ford. Pócsik Andrea. Magyar Filmintézet, Bp., 1996.
  • Casetti, Francesco: Filmelméletek. 1945–1990. Ford. Dobolán Katalin. Osiris Kiadó, Bp., 1998.
  • Crary, Jonathan: A megfigyelő módszerei. Ford. Lukács Ágnes. Osiris, Bp., 1999.
  • Filmrendező portrék. Szerk. Zalán Vince. Osiris, Bp., 2003.
  • Füzi Izabella – Török Ervin: Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe. 2006.
  • Gelencsér Gábor: Más világok – filmelemzések. Palatinus Kiadó, Bp., 2005.
  • Hitchcock. Kritikai olvasatok. Szerk. Füzi Izabella. Apertúra Könyvek, szeged, 2010.
  • Király Jenő: Mágikus mozi. Műfajok, mítoszok, archetípusok a filmkultúrában. Korona Kiadó, Bp., 2003.
  • Kittler, Friedrich: Az optikai médiumok. Ford. Kelemen Pál. Ráció Kiadó, Bp., 2005.
  • Kovács András Bálint: A film szerint a világ. Palatinus, Bp., 2002.
  • Kovács András Bálint: A modern film irányzatai. Az európai művészfilm 1950-1980. Palatinus, Bp., 2005.
  • Kovács András Bálint: Mozgóképelemzés. Palatinus, Bp., 2009.
  • Manovich, Lev: The Language of New Media. MIT Press, Cambridge, MA, 2001.
  • Michelangelo Antonioni. Szerk. Zalán Vince. Bp., Osiris, 1999.
  • Sághy Miklós: A film mediális üzenetének néhány sajátossága.
  • Szabó Gábor: Filmes könyv. Ab Ovo Kiadó, Bp., 2002.
  • Tarantino előtt – Tömegfilm a nyolcvanas években. Szerk. Nagy Zsolt. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp., 2000.
  • Valamint: a Metropolis és az Apertúra folyóiratok tematikus számai

Médiaismeret

Közvetlen emberi kommunikáció elméletei; Bevezetés a kommunikáció és médiatudományba I.

1. Értelmezze a humán kommunikáció fogalmát több megközelítés terminológiája szerint!

2. Információközlés, kommunikáció a relevancia-elméletben.

3. Manipuláció és meggyőzés, befolyásolás és benyomáskeltés

Bevezetés a kommunikáció és médiatudományba II.

4. Médiaelméleti megközelítések 1.: a média technikaelméletei (McLuhan, Kittler).

5. Médiaelméleti megközelítések 2..: klasszikus kritikai médiaelméletek (Benjamin, Adorno).

6. Médiaelméleti megközelítések 3.: kritikai kultúrakutatás és médiaelmélet.

Reprezentációelméletek: fogalomalkotás és jelhasználat

7. Mit jelent az, hogy az emberi gondolkodás reprezentációs természetű? Milyen hatása vannak ennek a jellegzetsségnek a humán jelhasználatra vonatkozóan?

8. Mit jelent a moduláris elmefelfogás? Mi a szimbólum-értelmezés?

9. Ismertesse a konnekcionista felfogás jellegzetességeit!

Médiahasználati szokások pszichológiai megalapozottsága

10. Gyermekvédelmi szempontok a médiapszichológia tükrében.

11. Fikció és valóság értelmezésének pszichológiai háttere egy gyakorlati példán keresztül (pl. egy mese, egy sorozatrész, vagy éppen egy híradós tudósítás, reklámrészlet alapján).

12. Aktív médiaalaktító-e a befogadó? Virtuális, online vagy offline jelenlét.

A kommunikáció és média leírásai és szabályozáselméletei

13. Digitalizálódás és médiakonvergencia.

14. A médiarendszerek.

15. Közszolgálatiság és digitalizáció.

16. A tömegmédia „valósága” és funkciója Niklas Luhmann rendszerelméletében.

Kulturális újratermelés és hozzáférés: Az irodalom medialitása, társművészetek

17. Hogyan jönnek létre Luhmann szerint a műalkotások, miben különböznek az emberi tevékenység egyéb produktumaitól?

18. A szimbolikusan általánosított kommunikációs médium fogalma és a művészet, mint szimbolikusan általánosított kommunikációs médium.

19. Az intertextualitás és az intermedialitás tudománytörténete.

20. Intertextualitás, intramedialitás és intermedialitás viszonya Werner Wolf szerint.


Felkészülést segítő irodalom a Médiaismeret tételekhez:

A megnevezett kurzusok előadásokon elhangzott anyaga, valamint:

Közvetlen emberi kommunikáció elméletei; Bevezetés a kommunikáció és médiatudományba I.:

  • Aronson E. (1995) A tömegkommunikáció, a propaganda és a meggyőzés. In: uö. Szerk. A társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
  • Crystal D. () Nyelv és kommunikáció. 64. A nyelv és más kommunikációs rendszerek. In: uö. Szerk A nyelv enciklopédiája. Osiris K. 492-501.
  • Érzékelés és észlelés. (III.rész )In: Atkinson L. R. et al. szerk. Pszichológia 106-164.
  • Griffin E. (2003) Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat. 1, 3, 6, 7, 13, 14, 35. fejezet alapján
  • Forgach J. (1993) A társas érintkezáés pszichológiája. Gondolat K.
  • Németh T. E. (2005) Az osztenzív-következtetéses kommunikációtól a verbális kommunikációig. In: Ivaskó L. szerk. Érthető kommunikáció. Szeged. SZTE Médiatudományi Tanszék – Innovariant Ny.77-88.
  • Szvetelszky Zsuzsanna (2002) A pletyka. Kognitív szeminárium. Gondolat K.

Bevezetés a kommunikáció és médiatudományba II.:

Reprezentációelméletek: fogalomalkotás és jelhasználat:

  • Csépe V. – Győri M. –Ragó A. (szerk.) (2008) Általános pszichológia 3. Nyelv, tudat, gondolkodás. Vonatkozó fejezetei. Osiris K.

Médiahasználati szokások pszichológiai megalapozottsága:

  • Cole M. (2003) A média közvetítő szerepe a család és a közösség között. In: Cole M. – Cole, Sheila R. Fejlődéslélektan. 11. A kisgyerekkori fejlődést befolyásoló környezeti hatások. Osiris.446-454.
  • KOBAK könyvsorozat (szerk. Gabos Erika, a NGYSZ és az ORTT kiadványaként) vonatkozó fejezetei, különös tekintettel Kósa Éva tanulmányaira.
  • Gerbner G. (2000) A média rejtett üzenete. Osiris. MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport.
  • McQuail, D.( 2002) A tömegkommunikáció sajátosságairól. In: Horányi Ö. Szerk.
    Kommunikáció I. A kommunikatív jelenség. General Press. 102-170.

A kommunákáció és média leírása és szabályozáselméletei:

Kulturális újratermelés és hozzáférés: Az irodalom medialitása, társművészetek:

  • Gotthold Ephraim Lessing: Laokoón vagy a festészet és a költészet határairól Előbeszéd és XVI. fejezet. In: G. E.Lessing: Laokoón. Hamburgi dramaturgia. Sajtó alá rendezte Vajda György Mihály. Bp. 1963. [Akadémia K.] 45-47, 128-133.
  • Niklas Luhmann: A műalkotás és a művészet önreprodukciója. In: Testes könyv I. Szerk. Kiss Attila Attila, Kovács Sándor s.k. és Odorics Ferenc. Szeged 1996. [ICTUS – JATE K.] 113-158.
  • Julia Kristeva: Bahtyin: A szó, a párbeszéd és a regény
    In: Helikon, 1968. 1. szám 115-125.
  • Kristeva, Julia: A szó, a párbeszéd és regény. In: Helikon, 1968/1, 115–125.
  • Roland Barthes: A műtől a szöveg felé.In: A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény. Szerk. Bókay Antal, Vilcsek Béla, Szamosi Gertrúd, Sári László. Bp. 2002. [Osiris K.], 95-99.
  • Hutcheon, Linda: A hatásról és a szövegköziségről. In: Helikon, 1983/1. 57–64.
  • Kulcsár-Szabó Zoltán: Intertextualitás: létmód és/vagy funkció? In: Irodalomtörténet, 1995. 4. szám. 495-541.
  • Lucien Dällenbach: Intertextus és autotextus. In: Helikon, 1996. 2. szám. 51-66.
  • Genette, Gérard: Transztextualitás. In: Helikon, 1996/1–2. 82–90.
  • Zmegac, Viktor: Az intertextualitás válfajai. In: Literatura, 1993/1.