Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: Okleveles vizuális kultúra szakember
Képzési forma, tagozat: nappali és levelezős
Képzési idő: 4 félév

A képzés célja

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik felismerik a vizualitás kulturális és mediális konstruáltságát, történelmi és társadalmi, kontextuális meghatározottságait, valamint a vizuális tapasztalatok jelentőségét az adott társadalomban uralkodó vagy marginalizált identitásmodellek létrehozásában. Ismerik a vizualitás történeti modelljeit és a hozzájuk kapcsolódó interpretációs eljárások hagyományait. Az elsajátított kritikai fogalomkészlet és eszköztár segítségével értő befogadóivá és közvetítőivé válnak a kortárs és történeti vizuális jelenségeknek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

Szakirányok

A színházkultúra szakirány elmélet és történet-központú – vagyis nem szándékozik sem színészeket, sem rendezőket képezni, viszont olyan tudást, szemléletmódot és készségeket nyújt leendő hallgatóinak, amelyek a „színházi munka” során hasznukra válhatnak. Célunk, hogy az előadás létrejöttének feltételeit alaposan megismerjék, valamint az előadás értelmezésében jártasságot szerezzenek, ezáltal a későbbiekben egyrészt a színházi szervezőmunkában, másrészt a Magyarországon igen hányatott sorsú színikritika írásba új színt, nagyobb elméleti-történeti háttérismeretet, korszerű szemléletet vigyenek. A színházkultúra szakirány felelőse Kürtösi Katalin, a szakirányt az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék gondozza.

A filmkultúra szakirány célja, hogy a film „szoros olvasásától” tovább lépve olyan kontextusokat tárjon a hallgatók elé, amelyek rávilágítanak a filmeknek mint kulturális termékeknek, használati tárgyaknak az értelmezhetőségére. Hogyan működik a mozi intézménye a kultúra tágabb összefüggéseiben? Milyen kritériumok alapján történnek a filmekhez társított értéktételezések? Milyen célokat szolgálnak? Hogyan helyezhető el a mozgókép a médiumok és a technikai apparátusok tágabb sorában, hogyan viszonyul az új médiához? A szakirány a zsurnálkritikától különböző, a kritikai elméletekre alapozott kritikai szemléletet kíván átadni, mely a vizuális kultúra tágabb összefüggéseinek az ismeretét is előfeltételezi.

Felvételi

Kik jelentkezhetnek?

Mindazok az alapszakos diplomával rendelkező hallgatók, akik 50 (de legalább 20) kreditnyi ismeretanyaggal rendelkeznek a következő ismeretkörökből: művészettörténet, filmelmélet, színházelmélet, kommunikáció- és médiatudomány, kultúratudomány. A hiányzó 30 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

Felvételi: szóbeli vizsga (a jelentkező általános szakmai tájékozottságának a megítélése és motivációs beszélgetés)

A szakmai tájékozottság felmérése: azokból az ismeretkörökből, amelyek előfeltételként szolgálnak a szakra való bemenethez (pl. művészettörténet, filmelmélet, színházelmélet, kommunikáció- és médiatudomány, kultúratudomány), valamint a kép általános elméleteiből.

A felkészülést segítő olvasmányok:

• W.J.T. Mitchell: A képek politikája. Szerk. Szőnyi György Endre és Szauter Dóra. Szeged, JATEPress, 2008.

• Az Apertúra folyóirat (www.apertura.hu) tematikus számai: 2009. tél (Testiség), 2009. tavasz (A kiállítás terei), 2010. tél (A vizuális kultúra elmélete és története).

A szakon végzők iránti regionális és országos igény, elhelyezkedési lehetőségek

A mesterszak célja olyan szakembereket képezni, akik kritikai érzékkel és tudattal viszonyulnak korunk vizuális médiatermékeihez, történeti és elméleti ismereteik alapján képesek a kulturális jelenségek magyarázatára és megítélésére. Képesek közvetíteni a mediális szolgáltatók és a felhasználók között. Eligazodnak a tömegkultúra és tömegkommunikáció egyre bővülő vizuális világában. Ismerik a képalkotó gyakorlatok, képrögzítő eljárások (technikai médiumok) széles skáláját, valamint a képek értelmezéseinek gyakorlatait és történetét. Képesek a vizuális tapasztalat sokoldalú megvilágítására. Behatóan ismerik és képesek elemezni a nézőség (spectatorship) és az intézményi keretek diszkurzív megvalósulását. Tisztában vannak az emberi kommunikáció verbális és vizuális aspektusa közti különbségekkel. Szembesültek az esztétikai minőség történeti változataival.

Ilyen képesítésekkel a végzett hallgatók olyan intézményekben (folyóiratoknál, könyvkiadókban, médiaszolgáltatóknál, filmforgalmazásban és -terjesztésben, oktatásban, galériákban, múzeumokban, művészeti központokban stb.) helyezkedhetnek el, ahol a képtermelői és -befogadói gyakorlat kerül előtérbe. Képessé válnak arra is, hogy a képi megjelenítések fogalmi, technikai és értelmezői kereteinek, felhasználási módjainak és fejlesztési perspektíváinak ismeretében egy adott kultúra reprezentációs készletét, arculatát átlássák, az illető kultúra önreprezentációs technikáit alkalmazzák, azok kialakításában, promóciójában kritikus igényességgel részt vegyenek. Ennélfogva a végzett hallgatók aktívan bekapcsolódhatnak Magyarország nemzetközi arculatteremtésének összetett folyamatába, hazánk kulturális önképviseletébe, interkulturális jelenlétének előlendítésébe és erősítésébe, versenyképességének megőrzésébe.

A mesterképzési programot regionális szerveződésként is felfoghatjuk. A Szegedi Tudományegyetemen indítandó mesterszak fontos jellemvonása és célkitűzése, hogy alkalmas tudományos, oktatási és kutatási kereteket teremt a regionális szinten működő műhelyek, intézmények, programok összefogására, állományuk, kapacitásuk összehangolt felhasználására. A vizuális emlékezetnek, a kultúra vizuális megjelenítéseinek és a kulturális sokféleségnek olyan reprezentációs hagyományai és intézményei társulnak programunkban, melyek erősítik a régión belüli együttműködést és a régiók közötti párbeszédet, számos esetben határokon átnyúló formában is.

Hálóterv

Elméleti alapozás                              20 kredit
Szakmai törzsanyag                         30 kredit
Differenciált szakmai ismeretek
– Választható ismeretek                    15 kredit
– Szakirányi ismeretek                       30 kredit
Szakmai gyakorlat                              5 kredit
Diplomadolgozat                               20 kredit

Összesen:                                     120 kredit

A választható ismeretek köréből a 15 kötelezően választható mellett párhuzamosan teljesíthető a 30 kreditnyi előismeret-jellegű kredit (egalizáló tanulmányok) abból az 50 kreditből, melyet a KKK a korábbi BA-tanulmányokból (művészettörténet, filmelmélet, színházelmélet, kommunikáció- és médiatudomány, kultúratudomány) előfeltételez. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.