MAG-IMA-S1 Irodalomelméleti alapfogalmak
Előadás őszi févben, 2 óra, Kollokvium
A kurzus célja áttekinteni azon (irodalom)elméleti alapfogalmak értelmezését, amelyek meghatározzák a jelenkori elméleti gondolkodást, és amelyeknek a különböző irodalomelméleti iskolák (formalizmus, strukturalizmus, újkritika, hermeneutika, bibliai hermeneutika, recepcióesztétika, dekonstrukció, újhistorizmus stb.) különböző értelmezését adták. A kurzus tehát az irodalomelméleti fogalmak (jel, struktúra, retorikai alapfogalmak – irónia, metafora, metonímia, prozopopeia stb. –, történetiség, írás/olvasás, episztémé, konstatív /performatív, a szerzőség kategóriái, színrevitel stb.) problémaközpontú bemutatását végzi el. E fogalmak révén milyen kérdések, problémák megválaszolását oldották meg, milyen szemléleti előfeltevéseket implikálnak ezek a megközelítések, a vizsgált tárgy milyen leírása válik lehetővé e fogalmak révén?
A kurzus egyrészt fogalomtisztázó szerepet tölt be, másrészt segít eligazodni a kortárs elméleti gondolkodás örökségét illetően.
Kötelező olvasmányok:
Roland Barthes: A szöveg öröme. Irodalomelméleti írások. Budapest, Osiris, 1996.
Gadamer, Hans-Georg: Igazság és módszer: egy filozófiai hermeneutika vázlata. Fordította Bonyhai Gábor. Budapest, Osiris, 2003.
Hans Robert Jauss: Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika. Szerkesztette Kulcsár-Szabó Zoltán. Budapest, Osiris, 1999.
Paul de Man: Az olvasás allegóriái: figurális nyelv Rousseau, Nietzsche, Rilke és Proust műveiben. Ford. Fogarasi György. Budapest, Magvető, 2006.
Jacques Derrida: Grammatológia. Ford. Molnár Miklós, Budapest, Magyar Műhely, 1991.
Thomka Beáta: Az irodalom elméletei I-V. Pécs, Jelenkor, 1996–.
Horányi Özséb, Szépe György (szerk.): A jel tudománya: szemiotika. Budapest, General Press, 2005.
Tantárgyfelelős: Dr. Odorics Ferenc
Oktatók: Dr. Odorics Ferenc, dr. Sághy Milós, dr. Milián Orsolya, dr. Török Ervin
MAG-IMA-S12 Irodalomelmélet: kritikai irányzatok
Előadás őszi févben, 2 óra, Kollokvium
A kurzus célja áttekinteni a jelenkori (irodalom)elméleti gondolkodás meghatározó irányzatait (formalizmus, strukturalizmus, újkritika, hermeneutika, bibliai hermeneutika, recepcióesztétika, dekonstrukció, újhistorizmus stb.), bemutatni azokat az interdiszciplinárisnak nevezhető kutatási irányzatokat, amelyek meghatározzák a jelenkori kritikai gondolkodás palettáját. A kurzus célja bemutatni azt az elemzői eszközkészletet, amellyel ezek az elméleti iskolák dolgoznak, rámutatni e vizsgálatok relevanciájára, továbbá rámutatni e vizsgálati eljárások sajátos területeire, tárgyképzési eljárásaira. Az előadás egyben felhívja a figyelmet az ezzel összekapcsolódó magyar kutatási tendenciákra.
Kötelező olvasmányok:
Hankiss Elemér (szerk.): Strukturalizmus, Budapest, Európa, 1971.
Bókay Antal, Vilcsek Béla (szerk.): A modern irodalomtudomány kialakulása: a pozitivizmustól a strukturalizmusig. Budapest, Osiris, 2001.
Bókay Antal et al. (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása: a posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig. Budapest, Osiris, 2002.
Jonathan Culler: Dekonstrukció: elmélet és kritika a strukturalizmus után. Budapest, Osiris, 1997
Northrop Frye: A kritika anatómiája. Fordította Szili József, Budapest, Helikon, 1998.
Tantárgyfelelős: Dr. Odorics Ferenc,
Oktatók: dr. Odorics Ferenc, dr. Sághy Milós, dr. Milián Orsolya, dr. Török Ervin, dr. Hódossy Annamária
MAG-IMA-S10 Hermeneutika
Szeminárium tavaszi févben, 2 óra
Tantárgy leírása:
A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a modern hermeneutika fogalmait, a hermeneutikai kérdésfölvetés előföltevésrendszerét, gondolati és interpretációs eljárásait. A kurzus során a hallgatók megismerkednek a modern hermeneutika történeti beágyazottságával éppúgy, mint jelenkori irányzataival: a filozófiai hermeneutikával és a posztstrukturalista és dekonstrukciós kihívások nyomán formálódó radikális hermeneutikával. A filozófia és az irodalomelmélet határmezsgyéjén mozgó elméleti szövegek olvasásának célja az, hogy a hermeneutikai gondolkodásmódot elhelyezze az irodalomtudományos diszkurzusban.
A kurzus áttekinti Heidegger korai szakaszának alapfogalmait, különös tekintettel a Dasein és a temporalitás fogalmakra. Összeveti Heidegger Lét és idő című művét a Hans-Georg Gadamer Igazság és módszer című művében megfogalmazott az „ontológia radikális fordulata” terminussal. Követi az Igazság és módszer művészethermeneutikai utasításait és vonatkoztatja irodalmi korpuszokra.
Kötelező olvasmányok:
GADAMER, Hans-Georg: Igazság és módszer (Bp.: Gondolat, 1984)
MICHELFELDER, Diane P.: Filozófiai hermeneutika és radikális hermeneutika. Az alázat tanításai in: Athenaeum, 1994/2.,
CAPUTO, John D.: Az élet eredendő nehézségének visszaállítás in: Testes könyv I (Szeged: ICTUS-JATE Irodalomelmélet Csoport, 1996)
CAPUTO, John D.: Hideg hermeneutika: Heidegger/Derrida in: Testes könyv I (Szeged: ICTUS-JATE Irodalomelmélet Csoport, 1996)
Oktatók: dr. Odorics Ferenc
MAG-IMA-S11 Műfajok és médiumok
Szeminárium tavaszi févben, 2 óra
Tantárgy leírása:
A kurzus célja betekintést nyújtani a médiumok és a műfajok kölcsönviszonyának rendszerébe. A különböző művészi kifejezésformák − melyek közül e kurzus elsősorban az irodalomra és a technikai képekre koncentrál − műfaji jellemvonásait nagymértékben meghatározzák azok a mediális sajátosságok, melyek az alkotás anyagát, matériáját alkotják. Például az irodalmi közvetítés eltérő gyakorlatai (pl. szóbeli, írásbeli vagy könyvformátumú megjelenés) jól tetten érhetőek az irodalmi műfajok kialakulásában és formálódásában. Ehhez hasonlóan a filmes műfajok létrejöttének elemzésekor sem tekinthetünk el a mozgóképi médium meghatározó jellemvonásaitól, mint ahogyan ezt többek közt Tom Gunning munkái meggyőző módon bizonyítják. A kurzus célja a mediális sajátosságok műfajformáló erőinek vizsgálata, illetve a műfajok történetének áttekintése a főbb médiatörténeti események (pl. írásbeliség, könyvnyomtatás megjelenésének) tükrében.
Kötelező olvasmányok:
McLUHAN, Marshall: A Gutenberg-galaxis (A tipográfiai ember létrejötte). Ford. Kristó Nagy István. Trezor, Budapest, 2001.
McLUHAN, Marshall: Understanding media (The extensions of Man). Mentor, New York, 1964.
CRARY, Jonathan: A megfigyelő módszerei. Ford. Lukács Ágnes. Osiris, Budapest, 1999.
KITTLER, Friedrich: Optikai médiumok. Ford. Kelemen Pál. Magyar Műhely – Ráció, Budapest, 2005.
Történelem, kultúra, medialitás. Szerk. Kulcsár Szabó Ernő – Szirák Péter. Balassi, Budapest, 2003.
GUNNING, Tom: Nonkontinuitás, kontinuitás, diszkontinuitás: a korai filmek műfajainak elmélete. In A kortárs filmelmélet útjai. Szerk. Vajdovich Györgyi. Palatinus, Budapest, 2004.
Tantárgyfelelős: dr. Török Ervin
Oktatók: Dr. Füzi Izabella, dr. Török Ervin
MAG-IMA-S2 Retorika
Szeminárium őszi févben, 2 óra
Tantárgy leírása:
A kurzus célja betekintést nyújtani a klasszikus retorika – mint a beszéd invenciójának és helyes elrendezésének – tudományába. Ez egyrészt a retorikai fogalmak elsajátítására, valamint azok kreatív használatára vonatkozik. A kurzus kifejezetten gyakorlati jellegű, amennyiben az olyan beszédalakzatok, mint a metafora, metonímia, parabázis, anakoluton, hiperbola stb. grammatikai megvalósulását és lehetséges funkcióit nyelvi gyakorlatok során sajátíttatja el. Továbbá a nyelv (és kép) retorikai dimenzióját – mint a gondolatok, kommunikációs formák megképződését és elaborációját – vizsgáló tudományág egyben ismeretelméleti kérdéseket vet fel. Az újkori tudományosság egyik meghatározó belátásának, miszerint a trópusok nemcsak hébe-hóba járulnak hozzá a jelentésképzéshez, hanem a kommunikáció egyik megkerülhetetlen dimenzióját képezik, komoly nyelv- és ismeretkritikai következményei vannak, amelyekre a kurzus felhívja a hallgatók figyelmét.
Kötelező olvasmányok:
Arisztotelész: Rétorika. Fordította Adamik Tamás. Budapest, Telosz, 1999.
Szabó G. Zoltán, Szörényi László: Kis magyar retorika. Budapest, Helikon, 1997.
Quintilianus, Marcus Fabius Szónoklattana tizenkét könyvben. Budapest, Franklin Társulat, 1913.
Nietzsche, Friedrich: Retorika. In Az irodalom elméletei IV. Szerkesztette Thomka Beáta. Pécs, Jelenkor, 1997
Paul de Man: Az olvasás allegóriái. Fordította Fogarasi György. Budapest, Magvető, 2006.
Tantárgyfelelős: dr. Fogarasi György
Oktatók: dr. Fogarasi György
MAG-IMA-S3 Kreatív írás
Szeminárium őszi févben, 2 óra
Ismeretkör leírása:
Az ismeretkör célja a különböző műnemekhez (epika, líra, dráma, kritika – esszé – teoretikus diszkurzus) tartozó szövegek megalkotási eljárásainak és stratégiáinak beható megismerése és azok folyamatos gyakorlati alkalmazása. Az ismeretkör kurzusai műnemi bontásban, szoros szövegértelmezések során vizsgálják meg az adott szövegcsoport legmeghatározóbb műfajainak magyar nyelvű szövegeit, a részvevők az adott műfajban maguk is megkísérelnek szövegeket létrehozni, melyeket előbb közösen vitatnak meg, majd egy meghívott előadó (az adott szövegcsoport elismert alkotója) nyilvános kritikájának tesznek ki. A kurzusokon olvasott és létrehozott szövegeket (szövegkiadói gyakorlatként) folyamatosan közzétesszük a világhálón.
Kötelező olvasmányok:
ADAMIK Tamás – A. JÁSZÓ Anna – ACZÉL Petra: Retorika. Bp., Osiris, 2004.
GYURGYÁK János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Bp., Osiris, 1996.
KARINTHY Frigyes: Így írtok ti. Bp., Szépirodalmi,1979.
SAMU Ágnes: Kreatív írás. Bp., Holnap, 2004.
SZABÓ G. Zoltán – SZÖRÉNYI László: Kis magyar retorika (Bevezetés az irodalmi retorikába). Bp., Tankönyvkiadó, 1988.
Tantárgyfelelős: dr. Szilasi László
Oktatók: dr. Ötvös Péter, dr. Szilasi László
MAG-IMA-S4 Esztétika
Előadás tavaszi févben, 1 óra
Tantárgy leírása:
A kurzus célja egyrészt áttekintést nyújtani a művészetekről való gondolkodás kitüntetett területének számító diszciplína, az esztétika főbb kérdéseiről. A kurzus olyan alapvető esztétikai fogalmak értelmezéseinek áttekintésére vállalkozik, mint amilyen pl. a mimézis fogalma Arisztotelésztől Ágostonon keresztül, Auerbachig és Wolfgang Iserig. Az irányadó esztétikai alapfogalmak tárgyalásán túl azt boncolgatja, hogy milyen jelentőséggel bír az esztétikai ítéletek önálló ítéleti formákká való alakulása a XVIII. században, majd erre irányuló ellenhatásként miként válik el a XIX. század közepétől a szép-ítélet az esztétikai ítélettől (pl. a „többé már nem szép művészetek” kifejezés ezt az összefüggést hangsúlyozza). A kurzus továbbá azt vizsgálja, hogy miként próbálták „rehabilitálni” a művészetek igazságérvényét, párhuzamosan azzal, hogy az esztétikai megismerés kapcsán egyre erősebbé vált ideológiai meghatározottságának gyanúja. Az előadás olyan kérdéseknek jár utána, hogy tekinthető-e önálló kulturális rendszernek a művészet, illetve, hogy az esztétikai fogalma milyen kihívásokkal szembesíti a kortárs gondolkodást.
Kötelező olvasmányok:
Baumgarten, Alexander Gottlieb: Esztétika. Fordította Bolonyai Gábor. Budapest, Atlantisz, 1999.
Arisztotelész: Poétika. Fordította Sarkady János, Budapest, Szeged, Lazi, 2004.
Kant: Az ítélőerő kritikája. Fordította Papp Zoltán, Budapest, Osiris, 2003.
G. W. F. Hegel: Esztétika. Fordította Tandori Dezső. Budapest, Gondolat, 1974.
Gombrich
Hans Georg Gadamer: Igazság és módszer: egy filozófiai hermeneutika vázlata. Ford. Bonyhai Gábor. Budapest, Osiris, 2003.
Hans Georg Gadamer: A szép aktualitása. Fordította Bonyhai Gábor. Budapest, T-Twins, 1994.
Ernst Hans Gombrich: Művészet és illúzió: a képi ábrázolás pszichológiája. Budapest, Gondolat, 1972.
Jacques Derrida: Fehér mitológia. In Az irodalom elméletei V. Szerk. Thomka Beáta. Pécs, Jelenkor, 1997, 5–103.
Házas Nikoletta (szerk.): Változó művészetfogalom. Budapest, Kijárat, 2001.
Paul de Man. Esztétikai ideológia. Fordította Katona Gábor, Budapest, Janus-Osiris, 2000.
Tantárgyfelelős: dr. Hódosy Annamária
Oktatók: dr. Hódosy Annamária, dr. Török Ervin
MAG-IMA-S5 A kulturális közvetítés elméletei
Szeminárium tavaszi févben, 2 óra
Tantárgy leírása:
A kurzus célja betekintést nyújtani a kulturális közvetítés elméleteibe. A kultúra – függetlenül attól, hogy azt „életmódként” (Williams), a társadalom integratív funkciójaként (Parsons), dokumentumok összességeként (Williams), differenciális rendszerként (Luhmann) vagy egyéb módokon határozzuk meg – mindenképpen hordozókra szorul. Ennyiben a kulturális emlékezet, a kulturális „idegenség” stb. vizsgálata egyben a megjelenítés, a rögzítés, a feldolgozás kérdése.
A szeminárium a kultúrantropológia, a médiumelméletek, a szemiotika, a szociológia diszciplínáinak lehetséges kapcsolatait vizsgálja, és azt, hogy az (irodalom)elméleti kérdésfelvetés milyen releváns kérdésfelvetésekkel járul hozzá e diszciplínák kutatási területeihez.
Kötelező olvasmányok:
Foucault, Michel: A szavak és a dolgok. ford. Romhányi Török Gábor. Budapest, Osiris, 2000.
Said, Edward: Orientalizmus. ford. Péri Benedek, Budapest: Európa, 2000.
N. Kovács Tímea – Böhm Gábor – Mester Tibor (szerk.): Terek és szövegek (Újabb perspektívák a városkutatásban). Budapest: Kijárat, 2005.
Geertz, Clifford: A művészet mint kulturális rendszer, ford. Sajó Tamás, in uő: Az értelmezés hatalma, szerk. Niedermüller Péter, Budapest, Osiris, 2001. 194–227.
Lévi-Strauss, Claude: „A mítoszok struktúrája”, in Strukturális antropológia I. Budapest, Osiris, 2001.
Wesely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. Budapest. Osiris, 2003.
Helikon 1999/4 (Kulturális antropológia és irodalomtudomány, szerk. N. Kovács Tímea)
Benjamin, Walter: „Párizs, a XIX. század fővárosa”, ford. Széll Jenő. in uő: Kommentár és profécia. Budapest, Gondolat, 1969. 75–93.
Turner, Victor: A rituális folyamat. Budapest: Osiris, 2002.
Tantárgyfelelős: dr. Török Ervin
Oktatók: dr. Török Ervin, Séra Bálint
MAG-IMA-S6 A társadalmi nemek tudománya
Szeminárium tavaszi févben, 2 óra
Tantárgy leírása:
A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókkal, milyen szerepe van a kultúrában, ezen belül is elsősorban az irodalom hagyományában, befogadásában, létrehozásában és intézményrendszere működésében a két nem eltérő neveltetésének, a társadalmi-gazdasági viszonyrendszerben elfoglalt helyük különbségeinek, azaz a társadalmi nem konstrukciójában rejlő vitathatatlan eltéréseknek. Ennek megfelelően minden olyan elméletet és kultúraértelmezési gyakorlat felhasználható, amely közelebb visz annak megértéséhez, hogy vajon miképp is része mind szubjektivitásunknak, mind pedig kulturális diszkurzusainknak és jelentésképző folyamainknak a nem mint társadalmi konstrukció, miképp válik szituációba ágyazott tudásunk részévé, miképpen befolyásolja, észlelési, befogadási folyamatainkat.
Kötelező olvasmányok:
Drozdik Orsolya (szerk.), Sétáló agyak – Kortárs feminista diskurzus. Léda Könyvek. Budapest: Kijárat Kiadó, 1998.
Csabai Márta, Erős Ferenc (szerk.), Freud titokzatos tárgya: Pszichoanalízis és női szexualitás. Válogatott tanulmányok. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 1997.
Séllei Nóra (szerk.): A feminizmus találkozásai a posztmodernnel. Artemisz Könyvek. Debrecen, Csokonai, 2006.
Hadas Miklós (szerk.), Férfiuralom – Írások nőkről, férfiakról, feminizmusról. Budapest: Replika Kör. 1994.
Kalligram Tematikus szám: A modernség neme (2002.9)
Tantárgyfelelős: dr. Hódosy Annamária
Oktatók: dr. Füzi Izabella, dr. Hódosy Annamária
MAG-IMA-S7 Interpretációs stratégiák
Szeminárium tavaszi févben, 2 óra
Tantárgy leírása:
A kurzus célja, hogy szakirodalmi szövegek segítségével először értelmezze az interpretációs stratégia fogalmát, majd megismertessen a hallgatókkal néhány markáns, kortárs szövegértelmező eljárást. Miközben áttekinti a közelmúlt (újkritika, strukturalizmus) által kidolgozott szövegértelmezési technikákat, a különböző irodalomtudományos iskolákhoz, diszkurzusokhoz (pl. dekonstrukció, posztkolonializmus, feminizmus) tartozó szerzők (irodalomtudósok, interpretátorok) szövegeinek szoros olvasása során a hallgatók megismerkednek több szerző és irányzat fogalomkészletével, szövegértelmező eljárásaival, jellegzetes logikai, gondolati alakzataival. A gyakorlati eljárásokra való koncentráció lehetővé teszi a föltárt interpretációs stratégiák gyakorlását is.
Kötelező olvasmányok:
BARTHES, Roland: Egy Edgar Poe-mese textuális elemzése in: A posztmodern irodalomtudomány kialakulása, Bp.: Osiris, 2002 (szerk. Bókay Antal-Vilcsek Béla-Szamosi Gertrúd-Sári László)
MILLER, J. Hillis: A kritikus mint házigazda in: Filozófiai Figyelő, 1987/3-4
FELMAN, Shoshana: A nők és az őrültség: a kritika téveszméje in: Testes könyv II (ICTUS és JATE Irodalomelmélet Csoport, 1997)
JOHNSON, Barbara: A kritikai különbözőség: BartheS/BalZac in: Helikon, 1994/1-2
BARTHES, Roland: S/Z (Bp.: Osiris, 1997)
Tantárgyfelelős: Kovács Sándor
Oktatók: dr. Milián Orsolya, dr. Odorics Ferenc
MAG-IMA-S72 Kritikaírás
Szeminárium őszi févben, 2 óra
Tantárgy leírása:
A kurzus megismerteti a hallgatókat a különböző irodalomkritikai műfajokkal (tanulmány, recenzó, könyvkritika, esszé). A kurzus elsősorban a gyakorlati ismeretek elsajátítását célozza, a kritika kritikájának és elemzésének módszere mellett így az írásgyakorlatra épít. A nyomtatott sajtóban publikált szekunder irodalom mellett az online kritikaírás módszereire, műfajaira és lehetőségeire is kitérünk. Az óra hangsúlyosan a kortárs magyar irodalomkritika aktuális kérdéseivel foglalkozik, előtérbe helyezve a magyar irodalomkritika-írás elméleti, intézmény- és kánonfüggő, illetve konkrét gyakorlati (hangnem, érvelés, ízlés-trendek, értékelés, stb.) szempontjait. A félév során a hallgatók különböző műfajú irodalmi szövegekről készítenek kritikákat, majd az elkészült szövegeket a szeminárium vezetőjével közösen dolgozzák fel.
Kötelező olvasmányok:
Balassa Péter: A mű kérdez. In Balassa Péter: Koldustorta. Belvárosi Könyvkiadó, Budapest, 1998. 70–77.
Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest, Kairosz, 1996.
A kritikai szubjektivizmus. Helikon 2006/1-2.
Károlyi Csaba: Ellakni, nézelődni. Pesti Szalon, Budapest, 1994.
Rohonyi Zoltán (szerk.): Irodalmi kánon és kanonizáció. Budapest, Osiris, 2001.
Literatura, Holmi, Alföld, Jelenkor, Kalligram kritika-rovata és a www.litera.hu és a www.ahet.ro kritika-rovata
Tantárgyfelelős: Kovács Sándor
Oktatók: dr. Hódosy Annamária, dr. Milián Orsolya
MAG-IMA-S8 Hang-kép-szöveg
Előadás őszi févben, 2 óra
Tantárgy leírása:
A kurzus célja betekintést nyújtani a medialitás jelenkori diszkussziójába. Mind az angolszász, mind a német nyelvterületen a különböző kutatások homlokterébe került a kommunikációs és a szimbolikusan általánosított médiumok (Luhmann) kérdése. Olyan kérdések merültek fel, hogy miként határozzák meg, határolják be vagy éppen kondicionálják önmegértésünket a különböző (technikai) médiumok, valamint hogy milyen metaforákat bocsátanak rendelkezésünkre, amikor az „emberi” érzékelés mibenlétére kérdezünk rá. Milyen következményei és vonzatai vannak egy technikai médium elterjedésének. Az előadás célja egyrészt a médium, medialitás meglehetősen széttartó fogalomköreinek tisztázása, valamint az e fogalmak köré szerveződő interpretációs stratégiák bemutatása.
Kötelező olvasmányok:
W. J. Thomas MITCHELL: Mi a kép? In Kép – fenomén – valóság. Szerk. Bacsó Béla, Budapest, 1997.
Bónus Tibor, Kelemen Pál, Molnár Gábor Tamás (szerk.): Intézményesség és kulturális közvetítés. Budapest, Ráció Kiadó, 2005.
Hans Belting: Kép-antropológia. Képtudományi vázlatok. Ford. Kelemen Pál. Budapest, Kijárat Kiadó, 2003.
A Pillangó-hatás: http://www.c3.hu/scca/butterfly/themomenhu.html
www.artpool.hu/Flusser/Flusser.html
Guy Debord: A spektákulum társadalma. Ford. Erhardt Miklós. Budapest, Balassi Kiadó – BAE Tartóshullám, 2006.
Tillmann József: Az agy az üzenet és nem a médium: http://www.c3.hu/~tillmann/forditasok/LINKE/azagyw.html
A test denaturálása: http://www.c3.hu/~tillmann/konyvek/tavkertek/test.html
Gene Youngblood: Egy médium: A videó felnőtté válása és a filmművészeti vállalkozás
http://www.intermedia.c3.hu/mszovgy1/youngblo.htm
Dunai Tamás: Képregény Magyarországon
http://www.mediakutato.hu/cikk/2007_01_tavasz/02_kepregeny_magyarorszagon/
K. Ludwig Pfeiffer: A mediális és az imaginárius. Ford. Kerekes Amália. Budapest, 2005.
Friedrich Kittler: Optikai médiumok. Ford. Kelemen Pál. Budapest, 2005. 41-68.
Niklas Luhmann: Bevezetés a rendszerelméletbe. Ford. Brunczel Balázs, Budapest, Akadémiai, 2006.
Tantárgyfelelős: dr. Füzi Izabella
Oktatók: Dr. Füzi Izabella, Dr. Török Ervin
MAG-IMA-S9 A kortárs irodalom recepciója és intézményei
Előadás őszi févben, 1 óra, Kollokvium
Tantárgy leírása:
A kurzus célja a kortárs irodalom befogadásmódjainak, intézményrendszereinek és közvetítő közegeinek megismertetése. A szemináriumon a kortárs irodalmi szövegeket kritikai tárgyalásuk és a rájuk irányuló kanonizációs stratégiák kontextusában vizsgáljuk. Nemcsak az aktuális művészeti áramlatokra és tudományos paradigmákra, de intézményesülésükre és közvetítő eszközeikre is figyelünk (kutatócsoportok, folyóiratok, írószervezetek, könyvkiadók, kritikai sorozatok). A megjelent művek befogadásának, kritikai visszhangjainak követésével és olvasásával arra figyelünk, hogy a műfaji jellegzetességek, a megjelenés közege, az irodalmi és tudományos közösségek beszédmódjai szerint különböző kritikai írások tárgyuk megközelítési módjaiban különböznek egymástól és ki is egészítik egymást. Az újabb irodalmi és recepciós jelenségek, trendek számba vételénél kitérünk arra, hogy az újítások hogyan illeszkednek a jelenkori kanonizációs törekvésekbe, kiváltanak-e vitákat, továbbá megfigyeljük és értékeljük az értelmező szövegek jellegzetes önreflexióit is.
Kötelező olvasmányok:
Balassa Péter: Mindnyájan benne vagyunk. Balassi, Budapest, 2007.
Farkas Zsolt: Most akkor. Filum, Budapest, 1998.
H. Nagy Péter: Kánonok interakciója. FISZ, Budapest, 1999.
Károlyi Csaba szerk. Csipesszel a lángot. Tanulmányok a legújabb magyar irodalomról. Nappali Ház, Budapest, 1994.
Keresztesi József: Hamisopera. Kalligram, Pozsony, 2007.
Kulcsár-Szabó Zoltán: Metapoétika. Kalligram, Budapest, 2007.
Müllner András és Odorics Ferenc (szerk.): Fuharosok. Ictus és JATE, Szeged, 1999.
Szilasi László: A Kopereczky-effektus. Jelenkor, Pécs, 2000.
A Kalligram Kiadó „Tegnap és Ma. Kortárs Magyar Írók”-sorozata
Tantárgyfelelős: Dr. Olasz Sándor
Oktatók: Dr. Hódosy Annamária, Dr. Olasz Sándor
