Irodalomtudomány szakirány

MAG-IT-11 Bevezetés a kultúratudományba
(Dr. Török Ervin, Dr. Fogarasi György, Séra Bálint, Dr. Medgyes Tamás)

MAG-IT-14 A posztmodern elméletei
(Dr. Sághy Miklós)

MAG-IT-21 Irodalom, művészet, médium
(Fogarasi György)

MAG-IT-21 Interpretációs gyakorlatok
(Gaborják Ádám, Török Ervin)

MAG-IT-12 A szemiotika alapjai
(Török Ervin, Dragon Zoltán)

MAG-IT-12 Narratív szövegek olvasása
(Török Ervin)

MAG-IT-24 Film és a társművészetek
(dr. Milián Orsolya)

MAG-IT-32 Test és nemiség
(dr. Hódossy Annamária)

MAG-IT-13 Műfajtörténet
(Török Ervin)

MAG-IT-33 Intertextualitás
(dr. Milián Orsolya)

MAG-IT-23 Műfaj és értelmezés: az apa nyelvétől a hallgatás poétikája felé
(dr. Odorics Ferenc)

MAG-IT-34 Intermediális olvasatok
(dr. Milián Orsolya)

MAG-IT-41 Shakespeare szonettek (választható)
(dr. Hódossy Annamária)

MAG-IT-41 Madárhangok (választható)
(dr. Hódossy Annamária)

MAG-IT-11 Bevezetés a kultúratudományba

Ajánlott teljesítés: I. félév
Helyszín: IX. terem
Időpont: kedd 12.00 – 13.30 (őszi félév)

Tematika

  • TE A „kultúra” fogalma; a modern kultúrakutatás irányai; kultúramodellek

Elméletek

  • TE Szemiotika, szemiológia (Saussure, Peirce, Jakobson)
  • TE Archeológia és diskurzuselemzés (Foucault)
  • TE Archeológia és diskurzuselemzés (Foucault)
  • SB Kulturális antropológia (Lévi-Strauss, Barthes, Derrida)
  • TE Szociológia és médiaelmélet (Luhmann, Kittler)
  • SB A posztkolonialitás és hibriditás elméletei (Said, Bhabha)
    Témák
  • MT Popularitás
  • FGY Urbanitás
  • TE Vizualitás
  • FGY Teátralitás, performativitás
  • FGY Ideológia

  • TE Összefoglaló

Kötelező olvasmányok:

  • Williams, Raymond: „A kultúra elemzése”, „Kultúra”, ford. Pásztor Péter, in Bókay Antal – Vilcsek Béla – Szamosi Gertrúd – Sári László (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása (Budapest: Osiris, 2002), 385–395.
  • Wessely Anna: „Előszó: a kultúra szociológiai tanulmányozása”, in A kultúra szociológiája., szerk. Wessely Anna (Budapest: Osiris, 2003), 7–27.
  • Saussure, Ferdinand de: „Bevezetés az általános nyelvészetbe”, ford. B. Lőrinczy Éva, in uo. 408–418.
  • Peirce, Charles Sanders: „Jeltipológia”, ford. Szegedy-Maszák Mihály, in A modern irodalomtudomány kialakulása, szerk. Bókay Antal – Vilcsek Béla (Budapest: Osiris, 2002), 406–408.
  • Jakobson, Roman: „A nyelv s az egyéb kommunikációs rendszere viszonya”, in Hang – jel – vers, szerk. Fónagy Iván – Szépe György (Budapest: Gondolat, 1972), 93–111.
  • Lévi-Strauss, Claude: „A mítoszok struktúrája”, in Strukturális antropológia I. (Budapest: Osiris, 2001), 164–183.
  • Foucault, Michel: A szavak és a dolgok, ford. Romhányi Török Gábor (Budapest: Osiris, 2000), 21–35.
  • Kittler, Friedrich: Optikai médiumok, ford. Kelemen Pál (Budapest: Ráció, 2005), bevezető fejezet.
  • Said, Edward: „A képzeleti földrajz és változatai: a keleti orientalizálása”, in Orientalizmus, ford. Péri Benedek (Budapest: Európa, 2000), 91–129.
  • Farkas Zsolt: „Kánonvita és kultúrharc az Amerikai Egyesült Államokban”, in Most akkor (Budapest: Filum, 1998), 5–37.
  • Niedermüller Péter: „A város: kultúra, mítosz, imagináció”, in Mozgó világ 1994/5, 5–17.
  • P. Müller Péter: „Város és teatralitás”, in Terek és szövegek (Újabb perspektívák a városkutatásban), szerk. N. Kovács Tímea – Böhm Gábor – Mester Tibor (Budapest: Kijárat, 2005), 117–129.
  • Geertz, Clifford: „A művészet mint kulturális rendszer”, szerk. Niedermüller Péter In uő.: Az értelmezés hatalma, (Budapest: Osiris, 2001), 194–227.
  • Füzi Izabella – Török Ervin: „Nézőpont”, in Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe.
  • Fischer-Lichte, Erika: „A színház mint kulturális modell”, in Theatron (1999/tavasz), 67-80.
  • Austin, John: Tetten ért szavak, ford. Pléh Csaba (Budapest: Akadémiai, 1990), 29–47.
  • Louis Althusser: „Ideológia és ideologikus államapparátusok”, ford. László Kinga, in Testes könyv I., szerk. Kiss Attila – Kovács Sándor – Odorics Ferenc (Szeged: Ictus – JATE Irodalomelmélet Csoport, 1996), 373-412.

Ajánlott olvasmányok:

  • Friedrich Nietzsche: Adalékok a morál genealógiájához. Ford. Romhányi Török Gábor (Budapest: Holnap, 1996), 7–112.
  • Geertz, Clifford: Az értelmezés hatalma, szerk. Niedermüller Péter (Budapest: Osiris, 2001), 271–304.
  • Barthes, Roland: Mitológiák (Budapest: Európa, 1983)
    Helikon 1999/4 (Antropológia és irodalomelmélet, szerk. N. Kovács Tímea)
  • Lévi-Strauss, Claude: „A struktúrafogalom az etnológiában”, in Mérföldkövek a kulturális antropológiában, szerk. Paul Bohannan – Mark Glazer (Budapest: Panem, 2006), 576–621.
  • Derrida, Jacques: „A struktúra, a jel és a játék az embertudományok diszkurzusában”, in Helikon 1994/1-2 (Az amerikai dekonstrukció, szerk. Kovács Sándor s.k.), 21–35.
  • Bhabha, Homi K.: „A másik kérdése: sztereotípia, diszkrimináció és a kolonializmus”, ford. Sári László, in Bókay Antal – Vilcsek Béla – Szamosi Gertrúd – Sári László (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása (Budapest: Osiris, 2002), 630–643.
  • Sutyák Tibor: Michel Foucault gondolkodása (Máriabesnyő – Gödöllő: Attraktor, 2007), 31–123.
  • Luhmann, Niklas: Bevezetés a rendszerelméletbe, ford. Brunczel Balázs (Budapest: Gondolat, 2006), 43–133.
  • Hassan, Ihab: „A posztmodern egy lehetséges fogalma felé”, in Bókay Antal – Vilcsek Béla – Szamosi Gertrúd – Sári László (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása (Budapest: Osiris, 2002)
  • Panofsky, Erwin: „A perspektíva mint »szimbolikus forma«”, in uő: A jelentés a vizuális művészetekben, ford. Tellér Gyula (Budapest: Gondolat, 1984), 170–249.
  • Benjamin, Walter: „Párizs, a XIX. század fővárosa”,
  • Turner, Victor: A rituális folyamat (Budapest: Osiris, 2002)
  • Fischer Lichte, Erika: Határátlépés és cserekereskedelem: útban egy performatív kultúra felé, in Magyar Műhely 127-128 (Performansz-szám) (2004?), 25-40.
  • Geertz, Clifford: „Az ideológia mint kulturális rendszer”, szerk. Niedermüller Péter, in uő.: Az értelmezés hatalma, (Budapest: Osiris, 2001), 26–72.

Oktatók: Dr. Török Ervin, Dr. Fogarasi György, Séra Bálint, Dr. Medgyes Tamás

MAG-IT-14 A posztmodern elméletei

Ajánlott teljesítés: I. félév
Oktató: Dr. Sághy Miklós
E-mail: saghy.miklos@gmail.com

Leírás

A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a különböző posztmodern elméleteket; különös tekintettel az irodalomtudományt is érintő elméleti megközelítésekre.

Tematika

1 .hét Óramegbeszélés
2. hét: Hans Bertens: A posztmodern Weltanschauung és kapcsolata a modernizmussal
3. hét: Ihab Hassan: A posztmodernizmus egy lehetséges fogalma felé
4. hét: Jean-Francois Lyotard: A posztmodern állapot (7-44)
5. hét: Jean-Francois Lyotard: A posztmodern állapot (45-69)
6. hét: Jean Baudrillard: A rossz transzparenciája
7. hét: Jean Baudrillard: A szimulákrum elsőbbsége
8. hét: Hayden White: A történelmi szöveg mint irodalmi műalkotás
9. hét: Émile Benveniste: Szubjektivitás a nyelvben
10. hét: Michel Foucault: Szubjektum és hatalom
11. hét: Slavoj Zizek: Van-e oka a szubjektumnak?
12. hét: Zárthelyi dolgozat

Értékelés:

  • maximum három hiányzás
  • referátum tartása (30%-a jegynek)
  • órai munka (30%-a jegynek)
  • félévvégi Zh (40%-a a jegynek)

A szövegek megtalálhatók a Nemes takács utca 8. szám alatti fénymásolóban!

MAG-IT-21 Irodalom, művészet, médium

Ajánlott teljesítés: I. félév
Oktató: Fogarasi György
Helyszín: IX. terem
Időpont: kedd 14.00 – 15.30 (őszi félév)

Leírás

Az előadás az összehasonlító irodalomtudományi ismeretek kitágítását célozza egyrészt a társművészetek, másrészt a médiumok irányába. Ekként a hallgatók egyfelől bepillantást nyernek egyes művészeti ágakba és azok elméleti hagyományába, az újkori esztétika történetébe (zene, festészet, fotó, színház, film stb.), másfelől nem-irodalmi szövegek és nem-művészi alkotások elemzésén keresztül képet kapnak a kultúra előállításának antik és modern közegeiről, technológiáiról és intézményeiről (szóbeliség és írásbeliség, nyomtatott és elektronikus médiumok, műfajok, teletechnikai hálózatok).

Az előadás egyfelől történeti vázlatot ad a reprezentációs technikák kialakulásáról, művészet és technika kapcsolatáról, másrészt szisztematikus formában, problémaközpontúan tárgyalja a különféle művészi és nem művészi ábrázolásmódok egyedi lehetőségeit, jellegzetességeit, és főbb elméleti kihívásait.

Tematika

  • Irodalom/írás
    • Írás és retoricitás (de Man, Nietzsche)
    • Írás és emlékezet (Platón, Cornificius, Locke)
    • Írás és anyagiság (Spenser, Shakespeare, Milton, Shelley)
    • Írás és távolság (Wordsworth, de Man)
  • Művészet/technika
    • A technika mint művészet (Heidegger)
    • A művészet mint technika (Benjamin, Adorno)
    • Festészet (Gombrich + Raffaello, Dürer, Hogarth, Escher)
    • Fotográfia (Barthes + Niépce, Nadar, Gardner, Atget) + vetítés (Hitchcock: Hátsó ablak)
    • Színház/film (Aumont + Hitchcock) + vetítés (Maclean: Kitchen Sink)
    • Film (Maclean)
  • Médium/közeg
    • Telefon (Benjamin, Müllner)
    • Televízió (Williams, McLuhan)
    • Internet (Kappanyos)

Kötelező olvasmányok:

  • De Man, Paul: „Szemiológia és retorika”, in uő: Az olvasás allegóriái, ford. Fogarasi György (Budapest: Magvető, 2006), 13−31. (Az 1999-es kiadásban: 13−34.)
  • Nietzsche, Friedrich: „Retorika”, ford. Farkas Zsolt, in Az irodalom elméletei IV., szerk. Thomka Beáta (Pécs: Jelenkor, 1997), 20−25, 42−49.
  • Platón: „Phaidrosz” (274d-279c), „Theaitétosz” (191d), in Platón összes művei II. (Budapest: Európa, 1984), 797−807, 1017−1018.
  • Cornificius: „Az emlékezőtehetség és fejlesztése”, in uő: A. C. Herenniusnak ajánlott rétorika, ford. Adamik Tamás (Budapest: Akadémiai, 1987), 181−193.
  • Locke, John: „Az elmebeli megtartásról”, in uő: Értekezés az emberi értelemről, ford. Vassányi Miklós − Csordás Dávid (Budapest: Osiris, 2003), 158−164.
  • Spenser, Edmund: „Homokba írtam kedvesem nevét” (LXXV. szonett), ford. Szabó Lőrinc
  • Shakespeare, William: „Látván, az Idő, zord kéz, hogy töröl” (LXIV. szonett), ford. Szabó Lőrinc
  • Milton, John: „Shakespeare emléke”, ford. Szabó Lőrinc
  • Shelley, Percy Bysshe: „Keats sírjára”, ford. Somlyó György
  • Wordsworth, William: „Esszék sírfeliratokról I−III.”, ford. Fogarasi György, in Pompeji (1997/2−3), 68−92.
  • De Man, Paul: „Az önéletrajz mint arcrongálás”, ford. Fogarasi György, in Pompeji
  • Heidegger, Martin: „Kérdés a technika nyomán”, ford. Geréby György, in A későújkor józansága II. (Olvasókönyv a tudományos-technikai világfelszámolás tudatosítása köréből), szerk. Tillmann J. A. (Budapest: Göncöl, 2004), 111−134.
  • Benjamin, Walter: „A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában”, ford. Barlay László, in uő: Kommentár és prófécia, szerk. Zoltai Dénes (Budapest: Gondolat, 1969), 301−334.; vagy „A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában”, ford. Kurucz Andrea,
  • Adorno, Theodor W.: „Fétisjelleg a zenében és a zenei hallás regressziója”, ford. Zoltai Dénes, in uő: A művészet és a művészetek (Irodalmi és zenei tanulmányok), szerk. Zoltai Dénes (Budapest: Helikon, 1998), 280−305.
  • Gombrich, Ernst H.: „Illúzió és vizuális csapda”, ford. Ambrus Gergely, in Az esztétika vége − vagy se vége, se hossza?, szerk. Bacsó Béla (Budapest: Ikon, 1995), 287−301.
  • Barthes, Roland: Világoskamra (Jegyzetek a fotográfiáról), ford. Ferch Magda (Budapest: Európa, 1985).
  • Aumont, Jacques: „A színpadtól a vászonig, avagy a reprezentáció tere”, ford. Zakál Edit, in Metropolis 1997/3, 22−32.
  • Benjamin, Walter: „A telefon”, ford. Fogarasi György (kézirat)
  • Müllner András: „Platón beteg volt (Két inzert korunk techno-optimizmusának sorai közé)”, in uő: A császár új ruhája (Esszék a könyv és a hipertext kapcsolatáról, valamint más médiumokról) (Budapest: Jószöveg Könyvek, 2007), 156−181.
  • Williams, Raymond: A televízió − technika és kulturális forma, ford. Veres Júlia (Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1976), 45−84.
  • McLuhan, Marshall: „Televízió: a félénk óriás”, ford. Antal László, in A televíziós jelenség, szerk. Szecskő Tamás (Budapest: Gondolat, 1976), 73−102.
  • Kappanyos András (szerk.): „Hipertext. »A számítógép és a humán tudományok«”, in Helikon 2004/3, 299−312. (1997/2−3), 93−107.

Ajánlott olvasmányok:

  • A szofista filozófia, szerk. Steiger Kornél (Budapest: Atlantisz, 1993), 7−35.
  • De Man, Paul: „A trópusok retorikája”, in Az olvasás allegóriái, ford. Fogarasi György (Budapest: Magvető, 2006), 124−141. (Az 1999-es kiadásban: 142−162.)
  • Szóbeliség és írásbeliség: a kommunikációs technológiák története Homérosztól Heideggerig, szerk. Nyíri Kristóf − Szécsi Gábor (Budapest: Áron, 1998).
  • Derrida, Jacques: Grammatológia, ford. Molnár Miklós (Szombathely: Életünk, 1991), 25−113.
  • Wellbery, David: „Az írás külsődlegessége”, ford. Kós Krisztina, in Intézményesség és kulturális közvetítés, szerk. Bónus Tibor − Kelemen Pál − Molnár Gábor Tamás (Budapest: Ráció, 2005), 416−430.
  • Gombrich, Ernst H.: „Bevezetés: művészetről és művészekről”, in uő: A művésze története, ford. G. Beke Margit − Falvay Mihály (Budapest: Gondolat, 1983), 8−22.
  • Panofsky, Erwin: „A perspektíva mint »szimbolikus forma«”, in uő: A jelentés a vizuális művészetekben (Tanulmányok), szerk. Beke László, ford. Tellér Gyula (Budapest: Gondolat, 1984), 170−248.
  • Kittler, Friedrich: „Camera obscura és lineáris perspektíva”, in uő: Optikai médiumok, ford. Kelemen Pál (Budapest: Magyar Műhely − Ráció, 2005), 41−67.
  • Benjamin, Walter: „A fényképezés rövid története”, ford. Pór Péter, in uő: Angelus novus (Értekezések, kísérletek, bírálatok), szerk. Radnóti Sándor (Budapest: Magyar Helikon, 1980), 687−709.
  • Kittler, Friedrich: „Fotográfia”, in uő: Optikai médiumok, ford. Kelemen Pál (Budapest: Magyar Műhely − Ráció, 2005), 123−153.
  • Kittler, Friedrich: „Film”, in uő: Optikai médiumok, ford. Kelemen Pál (Budapest: Magyar Műhely − Ráció, 2005), 154−225.
  • Nyíri Kristóf: „Mobiltárs a szélessáv sodrában” , in Magyar Tudomány 167 (2006/7), 847−856.
  • Adorno, Theodor W.: „A televízió és a tömegkultúra mintái”, ford. Antal László, in A televíziós jelenség, szerk. Szecskő Tamás (Budapest: Gondolat, 1976), 43−63.
  • Fogarasi György: „Kísértő közelség: a televízió példája (Jacques Derrida − Bernard Stiegler: Echographies of Television: Filmed Interviews)”, in Apertúra (2007/tél)
  • Kittler, Friedrich: „Televízió”, in uő: Optikai médiumok, ford. Kelemen Pál (Budapest: Magyar Műhely − Ráció, 2005), 226−244.
  • Kittler, Friedrich: „Számítógép”, in uő: Optikai médiumok, ford. Kelemen Pál (Budapest: Magyar Műhely − Ráció, 2005), 245−251.
  • Müllner András: „A hipertext elmélete mint az interaktivitás technológiai ideológiája”, in uő: A császár új ruhája (Esszék a könyv és a hipertext kapcsolatáról, valamint más médiumokról) (Budapest: Jószöveg Könyvek, 2007), 87−117.
  • Briggs, Asa − Peter Burke: A média társadalomtörténete Gutenbergtől az internetig, ford. Göbölyös Magdolna − Konok Péter − Gelléri Gábor − N. Kiss Zsuzsa (Budapest: Napvilág, 2004).

MAG-IT-21 Interpretációs gyakorlatok

Ajánlott teljesítés: I. félév
Oktató: Gaborják Ádám, Török Ervin

Leírás

A szeminárium keretén belül kortárs és félig kortárs szerzők (Farkas Péter, Schein Gábor, Pálinkás György, Darvasi László, Márton László, Garaczi László, Németh Zoltán) szövegeit olvassuk, és e szövegek kapcsán felmerülő irodalom- és kultúratudományi kérdéseket vitatjuk meg. A szeminárium egyrészt betekintést nyújt a kortárs magyar próza alakulásaiba, másrészt segít egy arra irányuló értelmezői horizont/nyelvezet létrehozásában.

Tematika

Újraírások

1. Hajnóczy Péter: A fűtő In A fűtő, Szépirodalmi, Budapest, 1975, 90–116. (+Heinrich Von Kleist: Kohlhaas Mihály)
2. Garaczi László: Mizantróp, In Uő: Bálnák tánca. Budapest, Pesti Szalon, 1994, 51–90. (+Moliére)

Test, nyelv, irodalom

3. Darvasi László: A fuldai Kékvízesés In Kleofás képregény, Jelenkor, 2005, 29–64.

(újraközölve: D. L.: A világ legboldogabb zenekara, Magvető, 2006, 182–218.)

4. Farkas Péter: éhség In Uő.: Kreatúra, Magvető, Budapest, 2009, 4–54. (+http://www.interment.de/farkaspeter/index.htm)
5. Schein Gábor: Lázár!, Jelenkor, Pécs, 2004.
6. Németh Zoltán: A perverzió méltósága, Kalligram, 2002.
7. Pálinkás György: Hermina, Jelenkor, Pécs, 1990.

Intermedialitás

8. Márton László: Árnyas főutca, Jelenkor, Pécs, 1999.
9. Pálinkás György: A városban esik ez eső, Jelenkor, Pécs, 1992.
10. Darvasi László: A Zord Apa, avagy a Werner lány hiteles története, In A Kleofás-képregény, Jelenkor, 2005, 65–142.

Követelmények:

a szemináriumi jegy 50%-a az órára készülésből és az órai aktivitásból, 50%-a egy rövidebb terjedelmű szemináriumi dolgozatból tevődik össze.

MAG-IT-12 A szemiotika alapjai

Ajánlott teljesítés: II. félév
Oktató: Török Ervin, Dragon Zoltán

Leírás

A szemiotika alapjai című előadás egyrészt bemutatja a jelek természetéről alkotott különböző modelleket, továbbá a filmek és az irodalmi szövegek jelelméleti megközelítésének bemutatását szolgálja. Az előadás röviden áttekinti a jelekről való gondolkodás történetét, és bemutatja a jelhasználat vizsgálatának eltérő módozatait Peirce szemiotikájától kezdve a szemiológiai megközelítésekig és a kortárs szemiotikákig. Az előadás a művészetek jelhasználatát a jelek általános elméletének egyik aspektusaként kezeli; így többek között a divat, a mítoszok „nyelvének”, valamint a technikai médiumok jeleinek értelmezése során a jelhasználatok működésének történetileg változó funkcióira és módozataira kérdezünk rá.

Kötelező szakirodalom:

  1. Barthes, Roland: Mitológiák. Európa, Mérleg, 1983.
  2. Peirce, Ch. S.: A jelek felosztása. In Horányi Özséb, Szépe György (szerk.): A jel tudománya. Szemiotika. Budapest, General Press, 1998. 23-39.
  3. Saussure, Ferdinand de: Bevezetés az általános nyelvészetbe. ford. B. Lőrinczy Éva. In Bókay Antal – Vilcsek Béla – Szamosi Gertrúd – Sári László (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Budapest, Osiris, 2002. 408–418.
  4. Hjelmslev, L.: A jel glosszematikus megközelítése. In A jel tudománya. Szemiotika, 137-157.
  5. Eco, Umberto: Semiotik. Entwurf einer Theorie der Zeichen. Wilhelm Fink, München, 1991.
  6. Metz, Christian: Válogatott tanulmányok. MFI, Budapest, 1978.
  7. Barthes, Roland: Világoskamra, Európa, Mérleg, 1985.
  8. Sontag, Susan: A fényképezésről, Európa, Mérleg, 1999.
  9. Roland Barthes: A szemiológia elemei in Válogatott írások, Európa, Modern könyvtár, 9-92.

MAG-IT-12 Narratív szövegek olvasása

Ajánlott teljesítés: II. félév
Oktató: Török Ervin

Kötelező szakirodalom:

  1. Füzi Izabella – Török Ervin: Vizuális és irodalmi narráció. Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe. 2006.
  2. Viktor Zmegac: Történeti regénypoétika. In Thomka Beáta (szerk.): Az irodalom elméletei I. Jelenkor, Pécs, 1996. 99-171.
  3. Dorrit Cohn: Áttetsző tudatok. Ford. Gács Anna és Cseresnyés Dóra. In Az irodalom elméletei II. Szerk. Thomka Beáta. Jelenkor, Pécs, 1996. 103–194.
  4. Manfred Jahn: Árukapcsolások, kizárások, határterületek: a megbízhatatlanság jelensége a narratív helyzetekben. In Vizuális és irodalmi narráció. Szöveggyűjtemény.
  5. Roland Barthes: Bevezetés a történetek strukturális elemzésébe. Ford. Simonffy Zsuzsa. In Bókay Antal – Vilcsek Béla (szerk.): A modern irodalomtudomány kialakulása. A pozitivizmustól a strukturalizmusig. Budapest, Osiris, 527-542.
  6. Bene Adrián, Jablonczay Tímea (szerk.): Narratívák 6. Narratív beágyazás és reflexivitás. Kijárat, Budapest, 2007. (főleg Cohn és Marie-Laure Ryan szövegei)
  7. Fielding, Henry. 1986 [1743]. Jonathan Wild. London: Penguin. [Henry Fielding. 1993. A néhai nagy Jonathan Wild úr élettörténete. Fordította: Julow Viktor. Budapest: Magyar Hírlap–Maecenas.]

MAG-IT-24 Film és a társművészetek

Előadás tavaszi félévben, 2 óra, Kollokvium
BTK, Aud. Max., hétfő, 16.00-18.00

Oktató: Dr. Milián Orsolya, milianro@yahoo.com

Ajánlott teljesítés

irodalomtudomány szakirány I. év, szabad bölcsész film szakirány III. év, film minor II. év.

Leírás

Az előadássorozat a zene, a festészet és a film közti összefonódásokat tárgyalja és elemzi. Történeti és elméleti kontextusokban vizsgálja a médiumok/művészetek versengését, a filmművészet sajátosságait, az egyes médiumok, művészetek közti konkrét és áttételes átjárásokat. A témák közt műfaj- (az 1945 utáni új zenésfilm műfajok: rockopera, rock and roll filmek, rockumentumok), média- (a videoklip hatása a filmre) és stílustörténeti (pl. a német expresszionista film és a képzőművészet) elemzések szerepelnek, de a művészeti ágak egymásra hatásának kérdéseit egy-egy életművön belül is vizsgáljuk (Peter Greenaway).

Tematika

  1. A médiumok versengése I. (ut pictura poesis, paragoné)
  2. A jelek harca. Két hibrid képszöveg: ekphraszisz és kalligram.
  3. A médiumok versengése II. „Régi” és „új” médiumok: a film és a többi művészet
  4. A zene alkalmazása a klasszikus filmben I. A némafilmek és a zene.
  5. A zene alkalmazása a klasszikus filmben II. A hangosfilm, a ’30as és a második világháború utáni évtized musicaljei
  6. Modern filmzene: a popzene és a film
  7. A kétfókuszú narratíva és az ambi-diegetikus „zene-pillanatok”
  8. Remix: a kulturális archívum használata (popzenei és festészeti pastiche-ok)
  9. Festészet és film I.: az expresszionizmus és a film
  10. Festészet és film II.: az impresszionizmus, a kubizmus és a film
  11. Barokk a vásznon (Peter Greenaway)
  12. A szem becsapása: a trompe l’oeil és a film (Derek Jarman: Caravaggio; Julie Taymor: Frida; az R.E.M.: Losing my Religion c. videoklipje)

Kötelező filmek

  • Julie Taymor: Csak szerelem kell (Across the Universe, 2007)
  • Julie Taymor: Frida (2002)
  • Derek Jarman: Caravaggio (1986)
  • Peter Greenaway: A rajzoló szerződése (A Draughtman’s Contract, 1982)
  • Anthony Minghella: A tehetséges Mr. Ripley (The Talented Mr. Ripley, 1999)
  • Steven Kloves: Azok a csodálatos Baker fiúk (The Fabulous Baker Boys, 1989)
  • Robert Wiene: Dr. Caligari (Das Cabinet des Dr. Caligari, 1920)
  • Fernand Léger: Gépi balett (Ballet Mécanique, 1924)
  • F. W. Murnau: Nosferatu – Drakula (Nosferatu, eine Symphonie des Grauens, 1922)
  • Quentin Tarantino: Ponyvaregény (Pulp Fiction, 1994)
  • Baz Luhrmann: Moulin Rouge! (2001)

Kötelező olvasmányok

  1. Allen, Richard: Reprezentáció, illúzió és film. Metropolis, 1997/3.
  2. Altman, Rick: Az amerikai musical mint kétfókuszú narratíva. Metropolis, 2008/3. 10-20.
  3. Bíró Yvette: A brutális játék arénájában (Peter Greenaway). In Uő.: Nem tiltott határátlépések. Osiris, Budapest, 2003. 63-82.
  4. Bíró Yvette: A zene. In Uő.: A hetedik művészet. Osiris, Budapest, 2003. 130-142.
  5. Kibédi Varga Áron: A szó- és kép-viszonyok leírásának ismérvei. In Kép-Fenomén-Valóság. Szerk. Bacsó Béla. Kijárat, Budapest, 1997. 300-321.
  6. Kibédi Varga Áron: A realizmus alakzatai. Zeuxisztól Warholig. In Az irodalom elméletei IV. Szerk. Thomka Beáta. Jelenkor, Pécs, 1997.131-149.
  7. Lindgren, Ernst: Filmzene. In Film + Zene = Filmzene? Vál. Kenedi János. 50-64.
  8. Lissa, Zofia: A filmzene esztétikája. In A film és a többi művészet. Vál. Kenedi János. Gondolat, Budapest, 1977. 411-445.
  9. Marks, Martin: A némafilm és a zene. In Új Oxford Filmenciklopédia. Glória, Budapest, 2004.187-196.
  10. Mitchell, W. J. T.: Tér és idő: Lessing Laokoónja és a műfajok politikája. In A képek politikája. W. J. T. Mitchell válogatott írásai. Szerk. Szőnyi György Endre – Szauter Dóra. JATEPress, Szeged, 2008. 99-120.
  11. Pethő Ágnes: Múzsák tükre. Pro-Print, Csíkszereda, 2003. Részlet: 201-253.
  12. Rényi András: Dionüszosz tükre. Derek Jarman erotomán hermeneutikája és a Caravaggio-kihívás. Metropolis, 1997/3.

Értékelés:

írásbeli vizsga, kollokvium.

MAG-IT-24 Test és nemiség

Típusa: szeminárium
Ajánlott teljesítés: II. félév
Oktató: dr. Hódossy Annamária

Leírás:

Az órán nem a szexualitás vagy éppen a szerző biológiai nemének az irodalomban való reprezentációs lehetőségeit vizsgáljuk, hanem olyan szövegeket olvasunk, amelyek magának a kritika intézményének patriarchális berendezkedését, az irodalomról való gondolkodás nemi ideológiák általi meghatározottságát elemzik. Az olvasott szövegek szerint ennek legfőbb jele az írás vagy az irodalom “neme”, amelyet a feminista kritikusok megpróbálnak átírni és vagy átértelmezni. Hogy miért és hogyan, ennek kiderítése a feladatunk.

Kötelező olvasmányok:

  1. Jonathan Culler: Dekonstrukció. I.fejezet/2. „Nőként olvasni.” Ford.: Módos Magdolna, Osiris, 1997.
  2. Sandra M.Gilbert: „Irodalmi apaság.” In POMPEJI 1997/4.
  3. Sandra M. Gilbert – Susan Gubar: „Szexuális nyelvészet.” In The Feminist Reader – Essays in Gender and the Politics of Literary Criticism. Eds. Catherine Belsey and Jane Moore, London: Macmillan, 1990. (kiadatlanul megvan magyarul)
  4. Jacques Derrida: „Éperons. Nietzsche stílusai.” (Részlet) Ford: Sajó Sándor In ATHENAEUM, 1992/3.
  5. Farkas Zsolt: „Az író ír. Az olvasó stb.” (Részlet) In Mindentől ugyanannyira. JAK/Pesti Szalon, 1994. 157.
  6. Toril Moi: „Férfiuralom: szexualitás és episztemológia Freud Dórá-jában.” In THALASSA 1996/1.
  7. Barbara Johnson: „A kritikai különbözőség: BartheS/BalZac.” In Helikon. 1994 1-2.
  8. Soshana Felman: „A nők és az őrültség.” In Testes Könyv II. deKon-könyvek, Szeged, 1997.
  9. Hélène Cixous: „A medúza nevetése.” In Testes Könyv II. deKon-könyvek, Szeged, 1997.

MAG-IT-13 Műfajtörténet

Ajánlott teljesítés: I. félév
Oktató: Török Ervin

Leírás:

A műfajok vizsgálata szövegek osztályainak vizsgálatát jelenti, vagyis a szövegek közötti olyan összefüggések vizsgálatát, amely összefüggések túlmutatnak/tágabbak az egyes szövegek közötti intertextuális összefüggéseken/összefüggéseknél. A szövegeknek ezek az osztályai, vagy összetartozása ugyanakkor zavarbaejtő, ugyanis megfigyelhető, hogy legalább annyi vonatkozásban különböznek egymástól, mint amennyire felidézik korábbi szövegek tapasztalatát. A műfajok vizsgálata ennyiben annak a történeti távolságnak a vizsgálatát is implikálja, amely ezeket az „ugyanahhoz” a műfajhoz tartozó szövegeket egymástól elválasztja. Az órán egy műfaj, a szatíra példáján tekintjük át a történeti változások dinamikáját: az antik szatíra és a tizennyolcadik századi szatíra közötti mérhetetlen távolságot, valamint a tizenkilencedik századi szatíra és a korábbi évszázad szatirikus alkotásainak különbségét.

Kötelező irodalom

  • Iuvenalis: Tizedik szatíra, Tizenegyedik szatíra.
  • Horatius: Szatírák
  • Apuleius: Aranyszamár
  • Michael von Albrecht: A római irodalom története I. Balassi Kiadó, 2003. 530-553, 181-188.
  • Michael von Albrecht: A római irodalom története II. Balassi Kiadó, 2003. 801-817, 1168-1184.
  • Jean Starobinski: A meghívó vers. In Szávai Dorottya (szerk.): Poppea Fátyla. Jean Starobinski Válogatott irodalmi tanulmányai. Kijárat, Budapest, 2006, 215-243.
  • Jonathan Swift: Szerény javaslat
  • Jonathan Swift: Hordómese
  • Jonathan Swift: Gulliver utazásai
  • Henry Fielding: A néhai nagy Jonathan Wild úr élettörténete.
  • Henry Fielding: Joseph Andrews
  • Denis Diderot: Rameau unokaöccse
  • Voltaire: Candide
  • Heinrich von Kleist: Földrengés Chilében
  • F. M. Dosztojevszkij: Feljegyzések az egérlyukból
  • Henry James: A csavar fordul egyet

MAG-IT-33 Intertextualitás

Ajánlott teljesítés: I. félév
Oktató: Dr. Milián Orsolya

Leírás:

A kurzus a szövegköziség elméleteivel, tipológiáival ismertet meg. Kortárs magyar és világirodalmi szövegek elemzése által az intertextuális olvasási stratégiák elsajátítására kínál alkalmat.

Tematika és kötelező olvasmányjegyzék

  1. József Attila: Eszmélet és Németh Gábor: Eszméletlen
  2. Kovács András Ferenc: József Attila haja lángol! Mellékes dal és Bírálóimhoz. Születésnapomra. Plágium
  3. József Attila: Születésnapomra és Tóth Krisztina: Porhó; Varró Dániel: A Bús, Piros Vödör dala; Orbán János Dénes: Születésnapomra, házi feladat
  4. Bán Zsófia: Madame de Merteuil megrázza magát
  5. Heiner Müller: Kvartett
  6. Julia Kristeva: A szövegstrukturálás problémája (Helikon, 1996/1-2. 14-23.) és Gérard Genette: Transztextualitás (Helikon, 1996/1-2. 82-91.)
  7. Michael Riffaterre: Az intertextus nyoma (Helikon, 1996/1-2. 67-82.)
  8. Kulcsár-Szabó Zoltán: Intertextualitás és a szöveg identitása. In Fried István szerk. Utak a komparatisztikában. Szeged, 1997. 65-75.
  9. Laurent Jenny: A forma stratégiája (Helikon, 1996/1-2. 23-51.)
  10. Leyla Perrone-Moisés: A kritikai intertextualitás (Helikon, 1996/1-2. 91-105.)

Értékelés:

írásbeli házidolgozat, gyakorlati jegy.

MAG-IT-23 Műfaj és értelmezés: az apa nyelvétől a hallgatás poétikája felé

Ajánlott teljesítés: II. félév
Oktató: dr. Odorics Ferenc

Leírás:

Az óra műfajtörténeti, egyben interpretációelméleti megközelítésre tesz kísérletet. Az első néhány foglalkozáson József Attila költészetében vizsgáljuk az „apa nyelvének” megnyilvánulását és a „hallgatás poétikájának” nyomszerű jelentkezését. Ezen a műfaji/poétikai vonalon a továbbiakban a következő költők verseit értelmezzük: Radnóti Miklós, Pilinszky János, Kukorelly Endre, Marno János, Borbély Szilárd, Danyi Zoltán. A költők közül tervezem személyesen meghívni: Kukorelly Endre, Marno János, Danyi Zoltán, s egy prózaíró: Jánossy Lajos.

A munka során kiemelt figyelmet fordítunk a retorikai eszközökre, különösen az aposztrophéra és a prozopopeiára.

Az egyes órák témái

1. A beszélő én pozíciójának változásai: hallgatás és (vissza)emlékezés

  • József Attila: A Dunánál

2. A megszólító és a megszólított alakjai és alakváltozatai

  • József Attila: A Dunánál, Eszmélet, Óda

3. „A lét dadog, csak a törvény a tiszta beszéd”: a költői nyelv lehetőségei

  • József Attila: A Dunánál, Eszmélet, Óda

4. Tragikus küzdelem József Attilánál, megbékülés és megtisztulás Radnótinál

  • József Attila-versek és Radnóti Miklós: Levél a hitveshez

5. Az apa figurája és az apa nyelve

  • Jánossy Lajos: Hamu és ecet, Pilinszky János: Apokrif, Két arckép

6.Az apa halála és a nyelv élete

  • Jánossy Lajos a szeminárium vendége
  • Hajnóczy Péter: Temetés, Jánossy Lajos: Hamu és ecet, Pilinszky János: Apokrif, Két arckép

7.„ébredj a valóra” A versbeszélő és a megszólítottak maszkjai

  • Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség

8.Kukorelly.

  • Kukorelly Endre: Memória-part, Én senkivel sem üldögélek

9.Danyi Zoltán: Több fehér

10. Rilke: Duinói elégiák I. első versszak

11. Marno János:

  • „A témába vág nálam a Daidal címadó verse, valamint A fénytervezőben szereplő Tányérégő című darab, de közvetve a címadó itt is – a Nárcisz készül-ben csak ez utóbbi móduszban érhető tetten az apuci-motívum, apuci-árnyék.”

12. Fodor Ákos és a hallgatás

Irodalom

  • Danyi Zoltán: Gyümölcsversek, Több fehér
  • Jánossy Lajos: Hamu és ecet
  • József Attila, Radnóti Miklós, Pilinszky János összes versek
  • Kukorelly Endre: Memória-part, Én senkivel sem üldögélek
  • Marno János: Daidal, A fénytervező
  • Barthes, Roland: A régi retorika. Ford. Szigeti Csaba. In Az irodalom elméletei. III. Szerk. Thomka Beáta. Jelenkor, Pécs, 1997. 69–169.
  • Beney Zsuzsa: Az Eszmélet lírája. In uő: József Attila-tanulmányok. Szépirodalmi, Budapest, 1989. 99–167.
  • Bókay Antal: Határterület és senki földje. Az én geográfiája az Eszmélet XII. szakaszában. In Tanulmányok József Attiláról.
  • Chase, Cynthia: Arcot adni a névnek. De Man figurái. Ford. Vástyán Rita – Z. Kovács Zoltán. Pompeji 1997/2–3. 108–147.
  • Culler, Jonathan: Aposztrophé. Ford. Széles Csongor. Helikon 2000/3. 370–389.
  • de Man, Paul: Szemiológia és retorika. In uő: Az olvasás allegóriái. Figurális nyelv Rousseau, Nietzsche, Rilke és Proust műveiben. Ford. Fogarasi György. (deKON-KÖNYVek 17.) Ictus Kiadó – JATE Irodalomelmélet Csoport, Szeged, 1999.
  • Genette, Gérard: Transztextualitás. Ford. Burján Monika. Helikon 1996/1–2. 82–89.
  • Hagymás István: A mitikus József Attila. Szinkronicitások József Attila életében és életművében, Muravidéki Baráti Kör Kulturális Egyesület, Pilisvörösvár, 2007.
  • Johnson, Barbara: A kritikai különbség: BartheS/BalZac. Ford. Hegyi Pál. Helikon 1994/1–2. 140–148.
  • Kanyó Zoltán: Stílus és konnotáció. Ford. Orosz Magdolna. In uő: Szemiotika és irodalomtudomány. 209–227.
  • Kulcsár Szabó Ernő: „Szétterült ütem hálója” (Hang és szöveg poétikája: a későmodern korszakküszöb József Attila költészetében) In uő: Irodalom és hermeneutika. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000.
  • Kulcsár Szabó Ernő: Költészet és dialógus. A lírai művek befogadásának kérdéséhez. In uő: A megértés alakzatai. Csokonai, Debrecen, 1998. 30–45.
  • Odorics Ferenc: „Csak a törvény a tiszta beszéd” Az apa nyelvétől a hallgatás poétikájáig. In Ritmikai és retorikai tradíció a kortárs magyar lírában. Szerk. Horváth Kornélia. (megjelenés alatt)
  • Tanulmányok József Attiláról. Szerk. Kabdebó Lóránt és mások. Budapest, 2001, Anonymus.
  • Tverdota György: Tizenkét vers. Gondolat, Budapest, 2004.

Követelmények

  1. Az órákon való aktív részvétel (legfeljebb 3 hiányzás megengedett).
  2. Az órákat előkészítendő, az órák előtt elektronikusan elküldött hozzászólás az óra anyagához.
  3. Az előző két feltétel valamelyikének nem teljesülése esetén szóbeli beszámoló vagy beadandó dolgozat.

MAG-IT-34 Intermedilis olvasatok

Ajánlott teljesítés: II. félév
Oktató: dr. Milián Orsolya

Leírás:

A kurzus az ekphraszisz alakzatának, képek és szövegek viszonyainak értelmezési lehetőségeibe nyújt betekintést. Az ekphraszisz elméleti tárgyalásai, valamint világirodalmi és kortárs magyar irodalmi ekphrasziszok olvasása által a néző-kép, nyelv-kép, olvasó-kép közt zajló folyamatokat figyeljük meg. A szövegek szoros olvasása mellett hangsúlyt fektetünk a nemi, faji, kulturális és mediális „másik” megalkotásának, bánásmódjainak vizsgálatára.

Tematika és kötelező olvasmányjegyzék

1. Reiner Maria Rilke: Archaikus Apolló-torzó

2. Robert Browning: Elhunyt nőm, a hercegnő Ferrara

3. Heiner Müller: Képleírás

4. Garaczi László: A mennyország térképe

5. Gottfried Boehm: A képleírás. In Narratívák 1. Képleírás és képi elbeszélés. Szerk. Thomka Beáta. Kijárat, Budapest, 1998. 19-37.

6. Victor I. Stoichita: Egy félkegyelmű Svájcban: képleírás Dosztojevszkijnél. In Narratívák 1. Képleírás. Képi elbeszélés. Szerk. Thomka Beáta. Kijárat, Budapest, 1998. 59-75.

7. W. J. T. Mitchell: Az ekphraszisz és a Másik. In A képek politikája. W. J. T. Mitchell válogatott írásai. Szerk. Szőnyi György Endre – Szauter Dóra. Ikonológia és Műértelmezés sorozat, 13. kötet. JATEPress, Szeged, 2008. 193-206.

8. W. J. T. Mitchell: Az ekphraszisz és a Másik. In A képek politikája. W. J. T. Mitchell válogatott írásai. Szerk. Szőnyi György Endre – Szauter Dóra. Ikonológia és Műértelmezés sorozat, 13. kötet. JATEPress, Szeged, 2008. 206-223.

9. William Carlos Williams: Breughel-képek (Parasztlakodalom; Tájkép a lezuhanó Icarusszal)

10. Bán Zsófia: A két Frida (iskola a határon túl)

11. Németh Gábor: Viszlát

12. Zárthelyi dolgozat

Értékelés:

írásbeli zárthelyi dolgozat, gyakorlati jegy.

MAG-IT-41 Shakespeare szonettek (választható)
Javasolt időpont: II. félév

Leírás:

Shakespeare szonettjeit olvassuk és értelmezzük újra történeti/filozófiai kontextusban, más korabeli szövegek segítségével..

Kötelező olvasmányok:

  • William Shakespeare: Szonettek. Ford. Szabó Lőrinc
  • William Shakespeare: A velencei kalmár.
  • Trubadúrok és Trouvère-ek (Az udvari szerelem költészete). Előszó. Összeállította és az Előszót írta: Szabics Imre. Eötvös József Könyvkiadó, Bp., 1998.
  • Platón: A lakoma és Phaidrosz.
  • Pál József: Csókhalál. (Egy szinkretikus motívum a XV. századi Firenzében.) In A reneszánsz szimbolizmus. Ikonológia és műértelmezés 2. Szeged, 1987. 5-20.
  • Marsilio Ficino: Buzdítás a szerelemre. Az egyoldalú szerelemről és a kölcsönösről. Kardos Tiborné fordítása. In Reneszánsz etikai antológia. eds.: Vajda Mihály, Gondolat, Budapest, 1984., 191-212.
  • A manierizmus. Gondolat, Bp., 1982.11-30.
  • Eugenio Garin: Humanizmus és reneszánsz: Összetartozás vagy ellentét? In Reneszánsz és műveltség. Ford.: Körber Ágnes. Helikon, 1988.
  • Hauser Arnold: A reneszánsz felbomlása. In A modern művészet és irodalom eredete. A manierizmus fejlődése a reneszánsz válsága óta. Gondolat, 1980.

Oktató: dr. Hódossy Annamária

MAG-IT-41 Madárhangok (választható)
Javasolt időpont: II. félév

Leírás:

A szemináriumon a madár motívumát követjük nyomon. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy olyan “híres” verseket olvasunk, amelyek főszereplője az említett állat. A verseket egymás – és némi ad hoc esztétikai szakirodalom – segítségével, egyre táguló kontextusban értelmezzük, s ezáltal adunk jelentést többek között a “csalogány”, a “pacsirta”, a “holló” és a “hattyú” irodalmi alakzatának, különös figyelmet szentelve a figura metafikciós értelmezési lehetőségeinek.

Kötelező olvasmányok:

  • Robert Graves: A görög mítoszok I. kötet. 46. Philoméla. Bp., Európa Kiadó, 1970., 387.
  • Matthew Arnold: Philomela
    • John Milton: Sonnet I
    • S. T. Coleridge: The Nightingale
    • S. T. Coleridge: To the Nightingale
    • John Keats: Óda egy csalogányhoz
    • William Wordsworth: To a Skylark
    • Percy Shelley: Egy mezei pacsirtához
  • Shelley: A költészet védelme. In Hagyomány és egyéniség. Az angol esszé klasszikusai. Szerk. Ruttkay Kálmán – Ungvári Tamás. Budapest, Európa, 1967. 240–241.
    • Vörösmarty Mihály: A csalogányhoz, Csalogány
    • Vörösmarty Mihály: Madárhangok
    • Petőfi Sándor: Csalogányok és pacsirták
  • Bloom, Harold: „Költészet, revizionizmus, elfojtás.” Ford.: Hódosy Annamária. In Helikon 1994/1-2.
    • Edgar Allan Poe: A holló
    • Charles Baudelaire: Az albatrosz
    • Charles Baudelaire: A Hattyú
    • Stéphane Mallarmé: A szûz az eleven a szépséges jelen

Oktató: dr. Hódossy Annamária