Magyar alapszak

(a tanszék által gondozott előadások és szemináriumok a magyar alapszakon)

MAGIAO1 Bevezetés az irodalomtudományba. (dr. Odorics Ferenc)

MAGIT06 Irodalomelmélet előadás
(dr. Hódosy Annamária, dr. Milián Orsolya, dr. Sághy Miklós, dr. Török Ervin)

MAGIT051 Irodalomelmélet szeminárium

  • MAGIT051 Irodalomelmélet szeminárium – Új retorika
    (dr. Sághy Miklós)
  • MAGIT051 Irodalomelmélet szeminárium
    (dr. Török Ervin)
  • MAGIT051 Irodalomelmélet szeminárium
    (dr. Odorics Ferenc)
  • MAGIT051 Irodalomelmélet szeminárium – Krimi és interpretáció
    (Gaborják Ádám)
  • MAGIT051 Shakespeare szonettek
    (dr. Hódossy Annamária)
  • MAGIT051 Madárhangok
    (Gdr. Hódossy Annamária)

MAGIT095, MAGIT105 Választható irodalomelmélet szeminárium
(dr. Hódosy Annamária, dr. Milián Orsolya, dr. Sághy Miklós, dr. Török Ervin)

  • MAGIT095,MAGIT105 Bevezetés az irodalomértelmezésbe
    (Gaborják Ádám)
  • MAGIT095,MAGIT105 Bevezetés az irodalomértelmezésbe
    (dr. Sághy Miklós)
  • MAGIT095,MAGIT105 „A regény amint írja önmagát.” – narratológia és értelmezés
    (dr. Odorics Ferenc)

MAGIAO1 Bevezetés az irodalomtudományba

Időpontja: I. félév

Kötelező: BA-magyar alapszak I. év, BA-magyar minor I. év, szabadon választható (BAVÁL)

Leírás

A kurzus megismertet az irodalomtudomány és irodalomelmélet alapvető problémáival, fogalmaival és eljárásaival. Tárgyalásmódja problémaközpontú, bár némi tudománytörténeti kitekintést is nyújt.

Tematika

  • Az irodalom fogalmai
    • Az ismeretszerzés radikalizmusa
    • A tudományos fejlődés anomáliái
  • Irodalmi mű-modellek
  • Jelentés-különbségek
  • Az irodalmi mű-velet
  • Fikcionalitás és metaforikusság
    • Az irodalmi interpretáció
    • Múlt-konstrukciók és irodalomtörténet-modellek
  • Narratív értelmezési stratégiák
    • Irodalmi kánonok: engedélyek és tilalmak
  • Szubjektumelméletek

Kötelező irodalom

  1. Barthes, Roland: A műtől a szöveg felé. Ford. Kovács Sándor. Pompeji 1991/3 90-97.
  2. Jakobson, Roman: Nyelvészet és poétika. In uő.: Hang – Jel – Vers. Gondolat, Budapest, 1969. 211-257. (elektronikusan is)
  3. József Atiila: Eszmélet, Óda.
  4. Odorics Ferenc: A konstruktivista irodalomtudomány vázlata. In Kovács Sándor s.k. – O. F.: Posztmagyar. Ictus-JATE, Szeged, 1995. 46-70. vagy Literatura 1993/1 80-96. (elektronikusan is)
  5. Odorics Ferenc: Az értelemadás kegyelme. (Ottlik Géza: Iskola a határon) In A magyar irodalom történetei. III. kötet. Szerk. Szegedy-Maszák Mihály – Veres András. Gondolat, Budapest, 2007. (elektronikusan is)
  6. Odorics Ferenc: Megjegyzések a hagyomány (irodalom)történetéhez. In Literatura 2006/2 287-292. (elektronikusan is)
  7. Ottlik Géza: Iskola a határon.
  8. Vígh Árpád: Retorika és történelem. Gondolat, Budapest, 1981. 487-514.

Oktató: dr. Odorics Ferenc

MAGIT06 Irodalomelmélet előadás (BA)

Helyszín: Auditorium Maximum

Javasolt időpont: 4. félév

Leírás

Az előadás célja, hogy betekintést nyújtson azon irodalomelméleti fogalmak értelmezésébe, amelyeket különböző irodalomelméleti iskolák dolgoztak ki, és amelyek megkerülhetetlenek az irodalmi szövegek tudatos, elemző, reflektív olvasásakor. Az egyes előadások egy-egy nagyobb problématerületet mutatnak be, betekintést nyújtanak az egyes fogalmak (retorika, intertextualitás, kép és szöveg viszonyok, narráció stb.) értelmezési hagyományaiba, és bemutatják, miként lehet ezeket az irodalomelméleti meglátásokat a szövegek értelmezése során kamatoztatni.

A kurzus felépítése

  1. Bevezető, orientáció H.A.
  2. A szerzőség problémája (Foucault, Barthes) H.A.
  3. Intertextualitás (Kulcsár-Szabó Zoltán) T. E.
  4. Ideológiakritika (Belsey) T. E.
  5. A pszichoanalízis kihívása (Bettelheim) H.A.
  6. Feminista irodalomkritika (Bán Zsófia) H.A.
  7. „Üres helyek” (Ingarden, Liptay) T. E.
  8. Narratológia (Füzi-Török: Narráció) M. O.
  9. Metafora-elméletek (Kulcsár Szabó Ernő) S. M.
  10. Kép-szöveg viszonyok I. – ut pictura poesis, paragoné (Mitchell) M. O.
  11. Kép-szöveg viszonyok II. – ekphraszisz, kalligram (Szőnyi) M. O.
  12. Mediális szempontok: a médium hatása az irodalomra (Szajbély) S. M.
  13. A posztmodern elméletei (Hassan) S.M.
  14. Összefoglalás H. A.

Kötelező szakirodalom

  1. Bán Zsófia: Van-e az irodalomnak neme?
  2. Barthes, Roland: A szerző halála. In Uő: A szöveg öröme. Budapest, Osiris, 1997.
  3. Belsey, Catherine: A szubjektum megszólítása. Ford. Pete Klára. In Helikon 1995/1-2. 14–41.
  4. Bettelheim, Bruno: Piroska és a farkas In A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Ford. Kunos László, Gondolat, Budapest, 1988.
  5. Foucault, Michel: Mi a szerző In Michel Foucault: Nyelv a végtelenhez. Debrecen, Latin betűk, 1999. 119-147.
  6. Füzi Izabella – Török Ervin: Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe.
    Nézőpont Narráció
  7. Hassan, Ihab: A posztmodernizmus egy lehetséges fogalma felé. In: Bókay Antal (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Osiris, Bp., 2002. 49-56.
  8. Ingarden, Roman: Az irodalmi műalkotás. Ford. Bonyhai Gábor, Budapest, Gondolat, 1977. (részletek)
  9. Kulcsár Szabó Ernő: Metaforikusság és elbeszélés. In: Kulcsár Szabó Ernő: Műalkotás – Szöveg – Hatás. Magvető, Bp., 1987. 57-93.
  10. Kulcsár-Szabó Zoltán: Intertextualitás: létmód és/vagy funkció. In Kulcsár-Szabó Zoltán: Hagyomány és kontextus. Budapest, Universitas, 1998. 5–58.
  11. Liptay, Fabienne: Üres helyek a filmben. A kép és a képzelet összjátékáról. In Apertúra 2008 nyár,
  12. Mitchell, W. J. T.: Tér és idő: Lessing Laookónja és a műfajok politikája. Ford. Horváth Gyöngyvér. In Szőnyi György Endre – Szauter Dóra szerk. A képek politikája. W. J. T. Mitchell válogatott írásai. Ikonológia és műértelmezés sorozat 13. kötet. JATEPress, Szeged, 2008. 99-121.
  13. Szajbély Mihály: Bevezető. Iconic turn. In Szajbély Mihály: Intermediális randevúk a 19. században. Pro Pannónia, Pécs, 2008. 9-26.
  14. Szőnyi György Endre: Bevezetés. Ut pictura poesis. In Pictura & Scriptura. Hagyományalapú kulturális reprezentációk 20. századi elméletei. Ikonológia és Műértelmezés sorozat 10. kötet. JATEPress, Szeged, 2004. 5-23.

Oktatók: Hódosy Annamária, Milián Orsolya, Sághy Miklós, Török Ervin

MAGIT051 Irodalomelmélet szeminárium – Új retorika

Javasolt időpont: IV., VI. félév

Leírás:

A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a különböző retorika elméleteket; és hogy ezeknek az elméleteknek – különböző szövegek elemzésével – az interpretációban betöltött, „gyakorlati” hasznát is megvilágítsa.

Tematika

  1. Óramegbeszélés
  2. Roland Barthes: A műtől a szöveg felé; A szerző halála. In: Uő: A szöveg öröme Bp., Osiris, 1996. 67-74; 50-55
  3. Stanley Fish: Van szöveg ezen az órán? In: Testes könyv I. Szeged, JATE – ICTUS, 1996. Szerk. Kiss Attila et all. 265-283.
  4. Jacques Derrida: A struktúra, a jel, a játék az embertudományok diskurzusában. In: A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Szerk. Bokay Antal et all. Bp., Osiris, 2002. 265-275.
  5. Kenneth Burke: A négy alapvető trópus. In: Helikon 1997/1-2. 46-57
  6. Friedrich Nietzsche: A nem-morálisan felfogott igazságról és hazugságról. In: Athenaeum 1992 I/3. 3-15.
  7. Paul de Man: A trópusok retorikája (Nietzsche). In: Uő: Az olvasás allegóriái. Bp., Magvető, 2006. 124-141.
  8. Paul de Man: Szemiológia és retorika. In: Az olvasás allegóriái. 13-31.
  9. Patricia Parker: Metafora és katakrézis. In: Figurák. Szeged, Gondolat-Pompeji, 2004. 43-59.
  10. Jonathan Culler: Aposztrophé. In: Helikon 2003/3. 370-389.
  11. Gérard Genette: Metonímia Proustnál. In: Figurák. 61-86.
  12. Zárthelyi dolgozat

Tartalék szöveg:

Paul de Man: Visszatérés a filológiához. In: Fosszília 2001/1-2 103-107.

Értékelés:

  • maximum három hiányzás
  • referátum tartása (30%-a jegynek)
  • órai munka (30%-a jegynek)
  • Zárthelyi dolgozat (40%-a a jegynek)

Oktató: dr. Sághy Miklós

MAGIT051 Irodalomelmélet szeminárium

Javasolt időpont: II. félév

Leírás:

A szeminárium célja a hallgatók interpretációs készségének fejlesztése szépirodalmi szövegek közös elemzésével, valamint különböző elméleti iskolák által kifejlesztett interpretációs módszerek begyakorlása egymástól nagyban különböző poétikával bíró szövegek közös értelmezése során.

Olvasmánylista

  1. Michel Foucault: Mi a szerző? In uő.: Nyelv a végtelenhez. Latin betűk, Debrecen, 1999. 119-147.
  2. Jacques Lacan: A tükör-stádium mint az én funkciójának kialakítója, ahogyan azt a pszichoanalitikus tapasztalat feltárja számunkra. In Bókay Antal et al. (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény. Osiris, Budapest, 2002. 65-70.
  3. Heinrich von Kleist: Amphitryon.
  4. Jean Starobinski: A meghívó vers. In Szávai Dorottya (szerk.): Poppea Fátyla. Jean Starobinski Válogatott irodalmi tanulmányai. Kijárat, Budapest, 2006, 215-243.
  5. Jacques Derrida: A filozófiában újabban meghonosodott apokaliptikus hangnemről. In Jacques Derrida – Immanuel Kant: Minden dolgok vége. Századvég-Gond, Budapest, 1993. 34-94.
  6. Jean Starobinski: Visszatükröződő Melankólia. In Poppea fátyla, 187-215.
  7. Paul de Man: Ígéretek (Társadalmi szerződés). In Uő: Az olvasás allegóriái. Fordította Fogarasi György. Szeged, JATE-Ictus, 1999. 331-373.
  8. Paul de Man: Mentegetőzések. In Paul de Man: Az olvasás allegóriái, 373-407.
  9. Walter Benjamin: A német szomorújáték eredetéről, in uő. Angelus Novus. Budapest, Magyar Helikon, 1980.
  10. Genette, Gérard: Transztextualitás Ford. Burján Mónika. Helikon 1996/ 82-89.
  11. Szilasi László: A Kopereczky-effektus, avagy miképpen fiadzhatja egy beszéd a saját apját (Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival, IX. fejezet). In „A Noszty fiú esete Tóth Marival”. Szerk. Milián Orsolya. Gondolat-Pompeji, Budapest–Szeged, 2008. 90-117.
  12. Millbacher Róbert: Mikszáth Kálmán esete Jókai Mórral, a valósággal (és talán egy kicsit Kemény Zsigmonddal is). In „A Noszty fiú esete Tóth Marival”. 117-133.
  13. Török Ervin: A „kép” és a „ráma”. Jegyzetek Mikszáth elbeszéléstechnikájához. In „A Noszty fiú esete Tóth Marival”,133–151.

Oktató: dr. Török Ervin

MAGIT051 Irodalomelmélet szeminárium
Javasolt időpont: II. félév

Leírás:

A kurzus az interpretációs stratégiák (értelmezési eljárások) elméleti-módszertani hátterét tekinti át, de elsősorban a művek értelmezésére irányítja a figyelmet. A történetre irányuló (diegetikus) stratégiát narratív szövegek olvasása során hasznosítjuk (Ottlik-Mészöly-Esterházy alkotásai), az ismétlődéses (motivikus-emblematikus) eljárást narratív és ún. lírai művek (egyszerűen: versek) értelmezésekor, a nézőpontra irányuló (fokalizációs) olvasásmódot klasszikusan regények esetén, de alkalmazzuk a vershelyzet megállapításakor is. Az értelmezéseket irányító interpretációs előírások talán legfontosabbika a nyitottság köré szerveződik: az órákon strukturalista, dekonstrukciós és tradicionális, illetve bármilyen megközelítés megengedett. Kiindulópontunk a XX. század második felének magyar irodalmát és a kortárs magyar irodalmat alapvetően meghatározó életművek és az azokból kibontakozó poétikák és szemléletek: a prózai tradíciót Ottlik Géza, a költészeti hagyományt József Attila képviseli.

A tárgyalásra kerülő művek

  1. József Attila: Óda, Eszmélet
  2. Radnóti Miklós: Levél a hitveshez, Erőltetett menet
  3. Ottlik Géza: Iskola a határon
  4. Esterházy Péter: Fuharosok
  5. Mészöly Miklós: Megbocsátás

  • Beney Zsuzsa: Az Eszmélet lírája. In uő: József Attila-tanulmányok. Szépirodalmi, Budapest, 1989. 99–167.
  • Bernáth Árpád: Narratív szövegek irodalmi magyarázata. In uő: Építőkövek a lehetséges világok poétikájához. Tanulmánygyűjtemény. (deKON KÖNYVek 12.) Ictus – JATE Irodalomelmélet Csoport, Szeged, 1998. 141–150.
  • Bezeczky Gábor: Metafora és elbeszélés. In Literatura 1992/1. 3–25.
  • Csúri Károly: Ismétlés, narrativika, interpretáció. Literatura 1978/3–4. 181–190.
  • Müllner András – Odorics Ferenc (szerk.): Fuharosok. Ictus – JATE Irodalomelmélet Csoport, Szeged, 1999.
  • Müllner András – Odorics Ferenc (szerk.): Megbocsátás. Osiris–Pompeji, Budapest–Szeged, 2001.
  • Odorics Ferenc: Megjegyzések a hagyomány (irodalom)történetéhez. In Literatura 2006/2 287-292.
  • Odorics Ferenc: Interpretációs maximák. In Irodalomtörténet 1993/3. 541–549.
  • Szabolcsi Miklós: A verselemzés kérdéseihez. József Attila: Eszmélet. (Irodalomtörténeti Füzetek 57.) Akadémiai, Budapest, 1968. 59.
  • Szegedy-Maszák Mihály: Példázat a belső függetlenségről. (Ottlik Géza: Iskola a határon). In Alföld 1982/10. 52–64.
  • Tverdota György: Ihlet és eszmélet. József Attila a teremtő gondolkodás költője. Gondolat, Budapest, 1987.

Oktató: dr. Odorics Ferenc

MAGIT051 Irodalomelmélet szeminárium – Krimi és interpretáció
Javasolt időpont: II. félév

Leírás:

A félév során a krimi, a bűnügyi történetek műfaji kérdéseit, valamint a populáris kultúrában betöltött helyét járjuk körül különböző elméleti szövegek segítségével. Külön hangsúlyt fektetünk a nyomozás mint jelértelmezés/olvasás, és megfordítva, az olvasás mint nyomozási aktus problematikájára, továbbá különböző kultúratudományi kérdésekre is kitérünk majd (pl. test, gender, medialitás, stb.).

Értékelés:

a gyakorlati jegy megszerzésének feltételei – 1. órai aktivitás (vita- és értelmezési készség, felkészültség); 2. félév végén szóbeli vizsga az elméleti szövegekből; 3. max. 3 hiányzás

Gyakorlati tudnivalók:

fogadóórát e-mailes (akimojka@freemail.hu) egyeztetés alapján tartok, tehát nincs állandó időpontban; egyéb információkért (aktuális olvasmányok, elmaradás, pótlás, kérdések, stb.) a kurzusfórumot használjuk; a nehezebben elérhető szövegeket a Nemes takács u. fénymásolóban (Orlik Irodatechnika és Fénymásolószalon) találjátok meg.

Tematika

Alapok

  1. Bényei Tamás: Bevezetés In Uő.: A rejtélyes rend, Akadémiai, Budapest, 2000, 11–25.
  2. András Sándor: Miért is nyomoz Sherlock Holmes?, Kalligram, 2009/7–8., 95–101.
  3. Bényei Tamás: Kategóriaváltások: a krimi elolvashatatlansága, Alföld 2009/05, 45–56.

(Nyom)olvasás, interpretáció

  1. Bényei Tamás: Második Történet, Valóság In A rejtélyes rend, id. m. 55–115.
  2. Gyimesi Tímea: Az igazság margójára: A krimi kimozdításának szemiotikai vázlata, In: Uő.: Szökésvonalak: Diagrammatikus olvasatok Deleuze nyomán, Kijárat, 2008, 101-111.
  3. Bényei Tamás: Az olvasó, aki a saját labirintusában halt meg, Alföld 1995/10, 32–50.
  4. Wolfgang Iser: Az olvasás aktusa. Az esztétikai hatás elmélete, In: Testes Könyv I. (szerk. Kiss Attila Attila–Kovács Sándor s. k.–Odorics Ferenc), Ictus–JATE, Szeged, 1996, 241–264
    Uő: Hagyomány, In A rejtélyes rend, id. m. 26–54.

Test, gender, medialitás

  1. Császi Lajos: Tévéerőszak és populáris kultúra: a krimi mint morális tanmese
  2. Martha Gever: A bűn digitalizált látványa (A CSI: A helyszínelők és a társadalom anatómiája), Metropolis 2008/4., 80–97
  3. Virginás Andrea: Férfiasság, erőszak, posztmodern: a Harcosok klubja és a Memento világa. In: Szabó Levente–Virginás Andrea (szerk.): Rodosz tanulmányok, 1. köt., Kriterion, Kolozsvár, 2004, 239–248.

További olvasmányok:

  1. E. A. Poe: A Morgue utcai gyilkosság
  2. E. A. Poe: Az ellopott levél
  3. Sir Arthur Conan Doyle: A bíborvörös dolgozószoba
  4. Jorge Luis Borges: A bokharai Abenhakán, aki a maga labirintusában halt meg
  5. Darvasi László: A Kékszalag történet,
  6. Darvasi László: A Zord Apa, avagy a Werner lány hiteles története
  7. Darvasi László: A fuldai Kékvízesés

Oktató: Gaborják Ádám

MAGIT051 Shakespeare szonettek
Javasolt időpont: II. félév

Leírás:

Shakespeare szonettjeit olvassuk és értelmezzük újra történeti/filozófiai kontextusban, más korabeli szövegek segítségével..

Kötelező olvasmányok:

  • William Shakespeare: Szonettek. Ford. Szabó Lőrinc
  • William Shakespeare: A velencei kalmár.
  • Trubadúrok és Trouvère-ek (Az udvari szerelem költészete). Előszó. Összeállította és az Előszót írta: Szabics Imre. Eötvös József Könyvkiadó, Bp., 1998.
  • Platón: A lakoma és Phaidrosz.
  • Pál József: Csókhalál. (Egy szinkretikus motívum a XV. századi Firenzében.) In A reneszánsz szimbolizmus. Ikonológia és műértelmezés 2. Szeged, 1987. 5-20.
  • Marsilio Ficino: Buzdítás a szerelemre. Az egyoldalú szerelemről és a kölcsönösről. Kardos Tiborné fordítása. In Reneszánsz etikai antológia. eds.: Vajda Mihály, Gondolat, Budapest, 1984., 191-212.
  • A manierizmus. Gondolat, Bp., 1982.11-30.
  • Eugenio Garin: Humanizmus és reneszánsz: Összetartozás vagy ellentét? In Reneszánsz és műveltség. Ford.: Körber Ágnes. Helikon, 1988.
  • Hauser Arnold: A reneszánsz felbomlása. In A modern művészet és irodalom eredete. A manierizmus fejlődése a reneszánsz válsága óta. Gondolat, 1980.

Oktató: dr. Hódossy Annamária

MAGIT051 Madárhangok
Javasolt időpont: II. félév

Leírás:

A szemináriumon a madár motívumát követjük nyomon. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy olyan “híres” verseket olvasunk, amelyek főszereplője az említett állat. A verseket egymás – és némi ad hoc esztétikai szakirodalom – segítségével, egyre táguló kontextusban értelmezzük, s ezáltal adunk jelentést többek között a “csalogány”, a “pacsirta”, a “holló” és a “hattyú” irodalmi alakzatának, különös figyelmet szentelve a figura metafikciós értelmezési lehetőségeinek.

Kötelező olvasmányok:

  • Robert Graves: A görög mítoszok I. kötet. 46. Philoméla. Bp., Európa Kiadó, 1970., 387.
  • Matthew Arnold: Philomela
    • John Milton: Sonnet I
    • S. T. Coleridge: The Nightingale
    • S. T. Coleridge: To the Nightingale
    • John Keats: Óda egy csalogányhoz
    • William Wordsworth: To a Skylark
    • Percy Shelley: Egy mezei pacsirtához
  • Shelley: A költészet védelme. In Hagyomány és egyéniség. Az angol esszé klasszikusai. Szerk. Ruttkay Kálmán – Ungvári Tamás. Budapest, Európa, 1967. 240–241.
    • Vörösmarty Mihály: A csalogányhoz, Csalogány
    • Vörösmarty Mihály: Madárhangok
    • Petőfi Sándor: Csalogányok és pacsirták
  • Bloom, Harold: „Költészet, revizionizmus, elfojtás.” Ford.: Hódosy Annamária. In Helikon 1994/1-2.
    • Edgar Allan Poe: A holló
    • Charles Baudelaire: Az albatrosz
    • Charles Baudelaire: A Hattyú
    • Stéphane Mallarmé: A szûz az eleven a szépséges jelen

Oktató: dr. Hódossy Annamária

MAGIT095 Bevezetés az irodalomértelmezésbe

A kurzus típusa: szeminárium

Javasolt időpont: I. félév

Leírás:

A kurzus során különböző irodalomértelmezési módszerekkel, stratégiákkal és a hozzájuk kapcsolódó elméleti fogalmakkal fogunk megismerkedni különböző kortárs magyar irodalmi szövegek értelmezésén keresztül. Néhány példa: szerző, értelmezés, narrátor, stb. A kurzus elsődleges célja, hogy a hallgatók közös munkájuk során fejlődjön a problémaérzékenységük, értelmezési és vitakészségük, tovább minél jobban elsajátítsák az órán hallott ismereteket.

Értékelés:

a gyakorlati jegy megszerzésének feltételei – 1. órai aktivitás (vita- és értelmezési készség, felkészültség); 2. az órán tárgyalt fogalmakból írt rövid ZH-k teljesítése; 3. szemináriumi dolgozat: egy a félévi tematikából szabadon választott primer szövegből egy 2-3 oldalas (kb. 5-6000 n) értelmezés elkészítése formai követelmények betartásával; 3. max. 3 hiányzás

Gyakorlati tudnivalók:

fogadóórát e-mailes (akimojka@freemail.hu) egyeztetés alapján tartok, tehát nincs állandó időpontban; egyéb információkért (aktuális olvasmányok, elmaradás, pótlás, kérdések, stb.) a kurzusfórumot használjuk.

Tervezett olvasmányok:

  1. Varró Dániel: Változatok egy gyerekdalra In Uő.: Bögre azúr, Magvető, Budapest, 1999, 78-90.
  2. Sárbogárdi Jolán [Parti Nagy Lajos]: A test angyala, Magvető, Budapest, 2008.2
  3. Darvasi László: A veinhageni rózsabokrok In Uő: A veinhageni rózsabokrok, Jelenkor, Pécs, 1993, 119–135.
  4. Mészöly Miklós: Térkép Aliscáról In Uő: Amerre a csillag jár, Szépirodalmi, Budapest, 1985, 91-98.
  5. Erdős Virág: A mennyasszony.
  6. Tóth Krisztina: Hideg padló In: Uő.: Vonalkód, Magvető, Budapest, 2006, 103–125.
  7. Cserna Szabó András: Kígyó utca
  8. Garaczi László: Larion és Laura In Uő: Nincs alvás!, Pesti Szalon, Budapest, 1992, 52–54.
  9. Umbert Eco: Az irodalom néhány funkciója (ford. Gecser Ottó), In Uő: La Mancha és Bábel között. Irodalomról, Bp., Európa, 2004, 7–29.
  10. Roland Barthes: A szerző halála (ford. Babarczy Eszter), In: Bevezetés az irodalom elméle-teibe I. Olvasáselméletek (szerk. Dobos István), Kossuth, Debrecen, 2001, 43–47.

Oktató: Gaborják Ádám

MAGIT095 Bevezetés az irodalomértelmezésbe

Javasolt időpont: I. félév

Leírás:

A kurzus célja a hallgatók interpretációs készségeinek fejlesztése szépirodalmi szövegek közös elemzésével; valamint a főbb interpretációs elméleti iskolák módszereinek – főként a szövege által felvetett problémák segítségével történő – áttekintése.

Tematika

  1. Óramegbeszélés
  2. Darvasi László: A veinhageni rózsabokrok
  3. Tar Sándor: Túlélési gyakorlatok
  4. Nádas Péter: Saját halál
  5. Parti Nagy Lajos: A fagyott kutya lába
  6. Garaczi László: Intés az oszlókhoz; Szmrty vagy amit akartok
  7. Németh Gábor: eleven hal
  8. Borbély Szilárd: A nyelv halott angyal; Az édes, édesangyal; Az angyal a nyelv követe
  9. Térey János: A Sztálingrád-hasonlat, avagy: miért emlegettem annyiszor a katonákat; Az ikrek gyászbeszéde
  10. Orbán János Dénes: Bonus track – a Szappan-repp; Külvárosi kéj
  11. Kukorelly Endre: XXI. A kezdet; XI. Járás; XLIX. Királyi gyakorlatok
  12. Készülő dolgozatok megbeszélése

Értékelés:

  • maximum három hiányzás
  • dolgozat elkészítése (40%-a jegynek)
  • referátum tartása (30%-a jegynek)
  • órai munka (30%-a jegynek)

A dolgozattal kapcsolatos tudnivalók

Terjedelem: minimum 12 ezer leütés

Formai követelmények:

  • min. 5 szakirodalom használata
  • a felhasznált irodalom forrásának pontos megjelölése (jelölendők: szerző, cím, kiadó, kiadás helye, kiadás éve, oldalszám; folyóirat esetén: szerző, cím, lapszám, oldalszám)

Az értékelés szempontjai:

  • szerkesztettség (bevezetés, célkitűzés, meggyőző érvelés, konklúziók, összefoglalás)
  • stílus: jól tagolt (szám, személy szerint egyeztetett) mondatok, pontos fogalmazás
  • a szakirodalom dialogikus használata (a bemutatott irodalommal egyet értés, vagy egyet nem értés indoklása stb.)
  • problémafelvetés, elemzés ötletessége

Szövegek megtalálhatók a Nemes takács utca 8. szám alatti fénymásoló-szalonban.

Oktató: dr. Sághy Miklós

MAGIT095 „A regény amint írja önmagát.” – narratológia és értelmezés
szeminárium, heti 2 óra, 2 kredit

Javasolt időpont: I. félév

Leírás:

A kurzuson az Ottlik Géza életművéhez, poétikájához és szemléletéhez kapcsolódó regényírási tradíció továbbélését vizsgáljuk meg a XX. század második felének magyar prózairodalmában. A Bevezetés az irodalomértelmezésbe kurzuson elsajátított interpretációs stratégiák (diegetikus, motivikus-emblematikus, fokalizációs) rugalmasabb és szakszerűbb alkalmazására teszünk kísérletet. Az irodalomelméleti szakirodalmat a szépirodalmi szövegekkel együttesen kezeljük jelezve, hogy a tárgy- és a metaszint korántsem különül el egymástól élesen. Az értelmezéseket irányító interpretációs előírások talán legfontosabbika a nyitottság köré szerveződik: az órákon strukturalista, dekonstrukciós és tradicionális, illetve bármilyen megközelítés megengedett.

Tematika

  1. Ottlik Géza: Iskola a határon, Próza
  2. Mészöly Miklós: Saulus
  3. Krasznahorkai László: Sátántangó, Az ellenállás melankóliája
  4. Nádas Péter: Egy családregény vége
  5. Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiából.
  6. Hajnóczy Péter: Jézus menyasszonya
  7. Esterházy Péter: Kis Magyar Pornográfia
  8. Garaczi László: Mintha élnél
  9. Németh Gábor: Zsidó vagy?
  • Balassa Péter: A cselekmény rejtélye mint anekdotikus forma. In uő: Észjárások és formák. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.2 105-127.
  • Bezeczky Gábor: Metafora és elbeszélés. Literatura 1992/1. 3–25.
  • Csúri Károly: Ismétlés, narrativika, interpretáció. Literatura 1978/3–4. 181–190.
  • Genette, Gérard: Transztextualitás. Ford. Burján Monika. Helikon 1996/1–2. 82–89.
  • Kanyó Zoltán: Elbeszélés és kommunikáció. Ford. Tarnay László. In uő: Szemiotika és irodalomtudomány. 323–346.
  • Odorics Ferenc: Az értelemadás kegyelme. (Ottlik Géza: Iskola a határon) In A magyar irodalom történetei. III. kötet. Szerk. Szegedy-Maszák Mihály – Veres András. Gondolat, Budapest, 2007.
  • Schmidt, Siegfried J.: Az értelmezés – szent tehén vagy szükségszerűség? Ford. Kálmán C. György. Helikon 1989/1. 91–113.
  • Szegedy-Maszák Mihály: Az elbeszélő szövegek rétegei. In uő: „A regény amint írja önmagát.” Elbeszélő művek vizsgálata. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980. 5–33.
  • Szegedy-Maszák Mihály: Példázat a belső függetlenségről. (Ottlik Géza: Iskola a határon). Alföld 1982/10. 52–64.

Követelmények:

  1. Az órákon való aktív részvétel (legfeljebb 3 hiányzás megengedett).
  2. Az órákat előkészítendő, az órák előtt elektronikusan elküldött hozzászólás az óra anyagához.
  3. Az előző két feltétel valamelyikének nem teljesülése esetén szóbeli beszámoló vagy beadandó dolgozat.

Oktató: dr. Odorics Ferenc