MA-M-NA-01 Közvetlen emberi kommunikáció elmélete
Előadás őszi félévben, 2 óra, Kollokvium, 3 kredit, 1. félév
Az interperszonális kommunikáció leggyakrabban megtalálható formáiról, valamint azok elméleti megközelítési lehetőségeiről szól ez a tárgy. Azokról a kommunikációs helyzetekről, melyekben minden jelalkalmazónak boldogulnia kell az elsajátított jelalkalmazási szabályok szerint, hogy szándékai mások számára hozzáférhetővé válhassanak. Ezért a hallgatók azokkal az elvekkel és szabályszerűségekkel ismerkednek ezen az órán, melyek a hétköznapi interperszonális kommunikációban nélkülözhetetlenek: így a társalgás logikájával, a társalgásban résztvevők lehetséges szerepeivel, a hétköznapi diskurzusokban előforduló konvencionális és nem konvencionális beszédaktusokkal, a nemek szerinti jelhasználati változatokkal éppúgy, mint az egyéb társadalmi tényezők (társadalmi szerepek, életkor, iskolázottság, lakóhely, …) által meghatározott jelhasználati változatoknak a diskurzusok szerkezetét és kivitelezését befolyásoló jelenségekkel.
Kötelező olvasmányok:
Buda B. (1988) A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Tömegkomm. Kutatóközpont
Griffin E. (2003) Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat.
Forgas J. (1989) A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Kk.
Réger Z. (1990) Utak a nyelvhez. A nyelvi szocializáció. Akadémiai K.
Tannen D. (2003) Miért értjük félre egymást? Tinta Kk.
Zentai I. (1999) A meggyőzés csapdái. Typotex
Tantárgyfelelős: Dr. Ivaskó Lívia
Oktatók: Dr. Ivaskó Lívia
MA-M-NA-02 A kommunikáció és média leírásai és szabályozáselméletei
Szeminárium tavaszi félévben, 2 óra, Gyakorlati jegy, 3 kredit, 2. félév
A kurzus elméleti kiindulópontját a rendszerelmélet képezi, mely a társadalmat funkcionálisan elkülönült dinamikus, operacionálisan zárt autopoiétikus alrendszerek rendszereként definiálja. Ebben a keretben a kommunikáció nem értelmezhető alrendszerként, mivel minden társadalmi alrendszer definitíve kommunikációs rendszer, a média viszont saját kóddal (hírérték / nem hírérték) és funkcióval (kontingens valóságvázlatok felkínálása) rendelkező alrendszert képez.
A kurzus során azt tekintjük át, hogy az média működéséről milyen leírásokat (megfigyeléseket) készítenek a társadalom egyéb alrendszerei: a tudomány, a jog, a gazdaság.
Ezek a leírások képezik a kontextusát a média ismert szabályozáselméleteinek, melyek ílymódon mint különböző alrendszerek által készített leírások értelmeződnek.
A kurzus tehát azt kísérli meg megfigyelni, milyen módon figyeli meg magát a média, illetve milyen módon figyeli meg a médiát az őt körülvevő, eltérő kódokra érzékeny társadalmi környezet.
Kötelező olvasmányok:
Gálik Mihály, Polyák Gábor: Médiaszabályozás. KJK-Kerszöv, Budapest, 2005.
Gálik Mihály: Médiagazdaságtan. Aula, Budapest, 2004.
Halmai Gábor: Kommunikációs jogok. Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2002.
Krokovay Zsolt: Médiaetika, L’Harmattan, Budapest, 2003.
Niklas Luhmann: Látom azt, amit te nem látsz. (Karácsony András szerk.) Osiris, Budapest, 1999.
Bangó Jenő – Karácsony András (szerk): Luhmann-könyv. Rejtjel, Budapest, 2002
Tantárgyfelelős: Dr. Szajbély Mihály
Oktatók: Dr. Szajbély Mihály, Tóth Benedek
MA-M-NA-03 Médiahasználati szokások pszichológiai megalapozottsága
Szeminárium őszi félévben, 2 óra, Gyakorlati jegy, 3 kredit, 3. félév
Olyan jelenségek felismertetése és megismerése ennek a tárgynak a feladata, melyek az emberek médiahasználati szokásait befolyásoló tényezőinek hátterében meghúzódó okokról szólnak. A kurzus keretein belül szó lesz a külvilág ingereinek feldolgozási mechanizmusairól, a médiahatások dinamizmusáról, az érzékelés és észlelés tárgykörébe tartozó képzetek akaratlagos vagy véletlenszerű alakulásáról. A befogadó szemszögéből pedig olyan elemzési módokról esik majd szó, melyek a beérkező ingerek tudatos, illetve nem tudatos szétválogatását, interpretálásának lehetőségeit veszik számba.
Kiemelt cél az egyes médiumok specifikus használati szokásainak korosztályokra, társadalmi csoportokra jellemző bemutatása a kurrens hazai és nemzetközi irodalmi adatok alapján.
Kötelező olvasmányok:
Csépe V. – Győri M. – Ragó A. (2007) Általános pszichológia I. Észlelés és figyelem. Osiris. (vonatkozó fejezetei)
Gabos E. (2003, 2005) Kobak könyvsorozat kötetei A média hatása a gyermekekre és a fiatalokra témaköréből. Országos Gyermekmentő Szolgálat
Krajcsi A. – Pléh Cs. – Kovács K. (2005) Régi vonások a modern technológia új köntösében.
In: Ivaskó L. (szerk.) Érthető kommunikáció. 32-38.
Mátyus I. (2005) „Önline”- Az identitás reprezentációjának lehetősége az interneten.
In: Ivaskó L. (szerk.) Érthető kommunikáció. 38-50.
Pratkanis A. R. – E. Aronson (1992) A rábeszélőgép. Ab ovo.
Tóth P. – Gál Sz. -Tóth B.(2004) A szappanoperákban megjelenő agresszió hatása a női nézőkre: egy evolúciós pszichológiai megközelítés lehetősége.
In: Ivaskó L. (szerk.) A kommunikáció útjai. MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport. Gondolat.29-56.
Tóth T. (2005) Médiaerőszak. Kossuth K.
Tantárgyfelelős: Dr. Ivaskó Lívia
Oktatók: Dr. Ivaskó Lívia
MA-M-NA-04 Kulturális újratermelés és hozzáférés: Az irodalom medialitása, társművészetek
Szeminárium tavaszi félévben, 2 óra, Gyakorlati jegy, 3 kredit, 4. félév
Médiatörténeti alapozó ismeretek felelevenítése után (kommunikációs technikák és hordozóik, szóbeliség, írásbeliség, másodlagos szóbeliség) a kurzus a mediális váltások természetével és következményeivel, a jelentésképzés változásaival foglalkozik, mint a kulturális újratermelés és hozzáférés sajátos eszközeivel, különös tekintettel a technikai sokszorosíthatóság új médiumaira (litográfia, fénykép, fonográf, stb.). A társművészetek 19. századi történetéből is elsősorban az irodalommal szorosabban összefüggő területeket tekintjük át: szöveg – kép, szöveg – zene – illusztrációk, megzenésítés, előadás, a recepció és a kultuszok multimedialitása.
Kötelező olvasmányok:
Benczik Vilmos: Nyelv, írás, irodalom Trezor Kiadó, Budapest, 2001.
Szegedy-Maszák Mihály: Szó, kép, zene. A művészetek összehasonlító vizsgálata Kalligram, Pozsona, 2007.
Szabolcsi Bence: A magyar zenetörténet kézikönyve Zeneműkiadó, Budapest 1979.
Németh Lajos: A XIX. század művészete: a historizmustól a szecesszióig Corvina, Budapest, 1974.
Narratívák I. Képelemzés (szerk. Thomka Beáta) Kijárat Kiadó, Budapest, 1998.
Tantárgyfelelős: Dr. Szajbély Mihály
Oktatók: Dr. Szajbély Mihály
MA-M-NA-05 Bevezetés a filmelméletbe
Előadás őszi félévben, 2 óra, Kollokvium, 3 kredit, 3. félév
Az előadás a filmelmélet alapvető fogalmaival és történeti irányzataival ismerteti meg a hallgatókat. A kurzus célja a film formanyelvi sajátosságainak, a mozgókép kifejezési lehetőségeinek a vizsgálata és annak bemutatása, hogy miképpen változott a film megítélése, mibenlétének vizsgálata és kutatási eljárásai a múlt század folyamán. Hogyan működik a mozi intézménye a kultúra tágabb összefüggéseiben? Milyen kritériumok alapján történnek a filmekhez társított értéktételezések? Milyen célokat szolgálnak? A válaszokat a hagyományos filmesztétikai és az újabb keletű kritikai elméletek (pszichoanalitikus kritika, marxizmus, feminizmus, ideológiaelméletek) területén keressük.
Kötelező olvasmányok:
Francesco Casetti: Filmelméletek. 1945-1990. Ford. Dobolán Katalin. Budapest, Osiris Kiadó, 1998.
Bíró Yvette: A hetedik művészet. Osiris Kiadó, Budapest, 2003.
Andrew, Dudley J.: The Major Film Theories. An Introduction. Oxford University Press, London-Oxford-New York, 1976.
Bordwell, David – Carroll Noel (szerk.): Post-Theory: Reconstructing Film Studies. University of Wisconsin Press, Madison, 1996.
Bujdosó Dezső (szerk.): Kommunikációelméleti szöveggyűjtemény II. A film. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989.
A kortárs filmelmélet útjai. Szerk. Vajdovich Györgyi. Budapest, Palatinus, 2004.
Metropolis tematikus számok
Apertúra Filmelméleti és filmtörténeti folyóirat
Filmelméleti Szöveggyűjtemény az Apertúra írásaiból. Szerk. Füzi Izabella. Szeged, 2006.
Tantárgyfelelős: Dr. Füzi Izabella
Oktatók: Dr. Füzi Izabella
MA-M-NA-06 A film és az új média
Szeminárium tavaszi félévben, 2 óra, Kollokvium, 4 kredit, 2. félév
A kurzus célja áttekintést adni a film és az új média történeti és elméleti kapcsolódási pontjairól. Az áttekintés kiinduló pontja olyan alapvető kérdések körüljárása, mint az új média és korábbi kulturális reprezentációs formátumok lehetséges kapcsolata, az új média produktumok nyelvezete, a valóság-illúzió képzési lehetőségei és technikái, a korábbi média konvencióinak átszüremkedése, és az ezen kérdések által kijelölt elméleti konzekvenciák rendszerezési lehetőségei. Az előadás a film technikai, formanyelvi és elméleti alapjait veti össze az internet, virtuális világok, multimédia, számítógépes játékok, interaktív installációk, digitális videó, valamint az ember-számítógép interfész által behatárolt új média objektumok példáin keresztül. mus, feminizmus, ideológiaelméletek) területén keressük.
Kötelező olvasmányok:
Manovich, Lev. The Language of New Media. Cambridge, MA: MIT Press, 2001.
Sobchack, Vivian, ed. Meta-Morphing: Visual Transformation and the Culture of Quick-Change. Minneapolis: University of Minnesota Press, 1999.
Taylor, Paul A. and Jan LI Harris. Digital Matters: The Theory and Culture of the Matrix. London: Routledge, 2005.
Tantárgyfelelős: Dragon Zoltán
Oktatók: Dragon Zoltán
MA-M-NB-01 Mozgókép készítési gyakorlatok
Gyakorlat tavaszi félévben, 2 óra, Gyakorlati jegy, 2 kredit, 4. félév
A stúdium célja a televíziós eszközök, kép és hangrögzítés valamint utómunka megismerése. A stúdió és a vezérlő berendezései és eszközei, operatőri munka alapjai: beállítások, plánok, a világítás alapelemei. A mobilkamera kezelésének technikája. Gyakorlati részként: etűd forgatása. A szalagos és a digitális utómunka alapvető különbségei, a vágói látásmód alapelemei. Gyakorlati részként: etűd montírozása.
Kötelező olvasmányok:
Szabó Gábor: Filmes Könyv Hogyan kommunikál a film? Ab Ovo 2002.
Film-és médiafogalmak kisszótára Korona 2002.
Szíves kalauz a televíziós alapismeretek oktatásához I.-II. jegyzet. Szerk. Babiczky László.
A televíziós műsorkészítés alapismeretei jegyzet. Szerk. Babiczky László.
Horváth János: Televíziós alapismeretek Média Hungária 2000.
Tantárgyfelelős: Kovács Zoltán
Oktatók: Kovács Zoltán
MA-M-NB-02 Adaptációk: film és irodalom egymásra hatásai
Szeminárium tavaszi félévben, 2 óra, Gyakorlati jegy, 3 kredit, 2. félév
A kurzus célja betekintést nyújtani az irodalom és a film kölcsönviszonyának rendszerébe. Ennek során egyfelől a filmi adaptáció és az irodalmi filmszerűség elméleti problémáit tekintjük át (Pl.: McFarlane, Wagner, Stam, Győrffy), másfelől pedig irodalom és film együttműködésének gyakorlatát vizsgáljuk konkrét példák szemrevételezésével. Az utóbbi esetben nagy hangsúly kerül a hatvanas, hetvenes évek filmes „aranykorára”, amikor a két művészeti ág egymással nagyon szoros kapcsolatban állva, és egymásra figyelve alakította saját formanyelvét (pl.: Robbe-Grillet, Mészöly, Erdély). A konkrét adaptációs példák elemzésénél fontos szempont továbbá annak tanulmányozása, hogy a különböző filmtörténeti korszakokban milyen módon és milyen jellemvonások előtérbe helyezésével értelmezték az irodalmi alkotásokat a filmrendezők. Illetve ezzel párhuzamosan, hogy az írók (itt elsősorban magyar példákról lesz szó) milyen módon tekintettek kortársukra, a mozgóképre.
Kötelező olvasmányok:
Adoptációk (Film és irodalom egymásra hatása). Szerk. Gács Anna – Gelencsér Gábor.
Kijárat Kiadó, Budapest, 2000.
Írók a moziban. Szerk. Kenedi János. Magvető, Budapest, 1971.
Győrffy Miklós: „Emberek író- és felvevőgéppel. A magyar próza és film egy évtizede”.
In: Filmkultúra, 1980/1. 5-24.
Győrffy Miklós: „Szerepcsere vagy munkamegosztás? Az irodalmi és mozgóképes elbeszélés száz éves együttélése”.
In: Uő. A tizedik évtized. Palatinus, Budapest, 2001. 5-53.
Nagyvilág (Film és irodalom c. szám) 2006/8.
Stam, Robert – Raengo Alessandra: Literature and Film. Blackwell, Oxford, 2003.
Tantárgyfelelős: Dr. Sághy Miklós
Oktatók: Dr. Sághy Miklós
MA-SzM-N-01 – MA-SzM-N-02 A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának szakmódszertana
Szeminárium őszi-tavaszi félévben, 2 óra, Gyakorlati jegy, 7 kredit, 3.-4. félév
A kurzus célja, hogy – a megszerzett alapos elméleti felkészültség mellett – megismertesse a mozgókép- és médiatanárokat a gyakorlati munka alapvető modelljeivel, tájékozódási pontokat adjon az eredményes tanítás megszervezéséhez, eligazítson az óraszervezési és a projektkészítési módszerek sokrétű lehetőségei között. Bemutatjuk a különböző film- és médiaoktatási iskolákat, s azok oktatásban elért eredményeit. Konkrét példákon (mozgóképi szövegelemzés, elméleti fogalombázison alapuló diszkurzív tanulási metódusok) illusztrálva tanítási órahelyzeteket szimulálunk, egyes esetekben mikrotanítási lehetőségeket teremtünk a hallgatók számára. Megismerkedünk a forgalomban lévő tankönyvállománnyal, oktatási segédanyagokkal, az aktuális szakirodalommal, s ezeknek tapasztalaton alapuló alkalmazási előnyeivel. Tájékoztatást adunk a hallgatóknak a mérési és vizsgamódszerekről, az alapvető taneszközhasználatról.
Kötelező olvasmányok:
Duló Károly: A néző filmje. Budapest, Gondolat Kiadó, 2006.
Bíró Yvette: A hetedik művészet. Budapest, Osiris Kiadó, 2003.
Knut Hickethier: Film- és televízióelemzés. Ford. Györffy Miklós. Budapest, Krónika Nova Kiadó, 1998.
Szabó Gábor: Filmes könyv. Budapest, Ab Ovo Kiadó, 2002.
Hartai László–Muhi Klára: Mozgókép és médiaismeret 1-2. Korona Kiadó, 2002.
Képkorszak. Szöveggyűjtemény a mozgóképkultúra és médiaismeret tanításához.
Szerk. Gelencsér Gábor. Budapest, Korona Kiadó
Hartai László – Muhi Klára – Pápai Zsolt – Varró Attila – Vidovszky György: Film- és médiafogalmak kisszótára (Korona Kiadó, Budapest, 2002.)
Tantárgyfelelős: Erdélyi Eszter
Oktatók: Erdélyi Eszter
MTM-SZTGY-MOZ1 Tanítási gyakorlat és hospitálás
Gyakorlat őszi-tavaszi félévben, 2 óra, Gyakorlati jegy, 3 kredit, 3.-4. félév
A szakmai, pszichológiai, pedagógiai, valamint a tanítandó szakjának megfelelő szakmódszertani követelményeknek eleget tett hallgatók gyakorló iskoláinkban (a jogszabályokban előírt) tanítási gyakorlatot végeznek. A tanítási gyakorlatra jelentkezett tanárjelöltek mindegyike beosztásra kerül a gyakorló iskolák valamelyikébe. A gyakorló iskolák munkarendjéhez igazodó módon a szeptember 15-november 30, illetve február 15-április 30. közötti időszakban a legalább 45 óra óramegfigyelést, óraelemzést (hospitálást) és legalább 15 szaktárgyi óra megtartását tartalmazó gyakorlatot a szakvezető tanárok irányításával végzik.
A hospitálási óraszámot lehetőleg úgy kell szervezni, hogy annak felét a jelölt saját tanítása megkezdése előtt teljesítse. A tanárjelölt a tanítási gyakorlatát megelőzően tématervet készít, óraelőkészítő és óraelemző megbeszéléseken vesz részt, tanítási óráit a szakvezető által jóváhagyott tervezet alapján önállóan tartja. Tanítási gyakorlatának utolsó fázisában önállóan készít óratervezetet: zárótanítási óratervezet. A tanárjelöltek az iskolai élet mind teljesebb megismerése céljából szaktárgyához kapcsolódó tanórán kívüli tevékenységet is végeznek. Az iskolai gyakorlatot a szakvezető tanárok gyakorlati jeggyel minősítik.
Kötelező olvasmányok:
David Bordwell – Kristin Thompson: Film Art – An Introduction. University of Wisconsin, 1990. 3. kiadás
Hartai László–Muhi Klára: Mozgókép és médiaismeret 1-2. Korona Kiadó, 2002.
Képkorszak. Szöveggyűjtemény a mozgóképkultúra és médiaismeret tanításához. Szerk. Gelencsér Gábor. Budapest, Korona Kiadó
Hartai László – Muhi Klára – Pápai Zsolt – Varró Attila – Vidovszky György: Film- és médiafogalmak kisszótára (Korona Kiadó, Budapest, 2002.)
Tantárgyfelelős: Erdélyi Eszter
Oktatók: Erdélyi Eszter
MA-M-NVál-01 – MA-M-NVál-02 – MA-M-NVál-03 Filmelemzés (egyik tárgyeleme kötelezően választható a kommunikációs major vagy minor felől érkező hallgatók számára)
Szeminárium 1-4. félévben, 2 óra, Gyakorlati jegy, 4×3 kredit
Célok: a film rendelkezésére álló eszközök beható elemzése, a film és irodalom, film és színház, film és festészet kifejezési lehetőségei és befogadási mechanizmusai közti különbségek tudatosítása, értelmezési stratégiák kialakítása, az elméleti és történeti fogalmak alkalmazása, a mozgóképes műfajokkal való megismertetés, a főbb elbeszélői szerkezetek taglalása, a formai eszközök jelentést létrehozó funkcióinak elsajátítása.
Tantárgyelemek:
Mozgóképelemzés
Műfaji elemzés
Filmi elbeszélés elemzése
Kötelező olvasmányok:
Knut Hickethier: Film- és televízióelemzés. Ford. Györffy Miklós. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 1998.
Bíró Yvette: A hetedik művészet. Osiris Kiadó, Budapest, 2003.
Bordwell, David: Elbeszélés a játékfilmben. Ford. Pócsik Andrea. Magyar Filmintézet, Budapest, 1996.
Király Jenő: Mágikus mozi. Műfajok, mítoszok, archetípusok a filmkultúrában. Korona Kiadó, Budapest, 2003.
Vizuális és verbális narráció. Szerk. Füzi Izabella. Szeged, 2006.
Tantárgyfelelős: Dr. Füzi Izabella
Oktatók: Dr. Füzi Izabella, Sághy Miklós, Dragon Zoltán
MA-M-NVál-04 Fogalomalkotás és jelhasználat (kötelezően választható a filmes bemenettel rendelkezők számára)
Előadás tavaszi félévben, 2 óra, Kollokvium, 3 kredit, 2. félév
A kurzus célja, hogy áttekintést adjon azokról a kérdésekről, melyek a humán fogalomalkotási rendszer és az előhívására vonatkozó, valamint a jelentések mások számára hozzáférhetővé tevő eljárásai közti viszonyt próbálják megvilágítani. Különös figyelmet kapnak a nyelv és a gondolkodás viszonyának jellegzetes megközelítései, a természetes nyelvek és a használóik elméjében kialakított fogalmak közti relációk.
A nyelvi jelek fogalmi hátterén túl a nem nyelvi jelek és a nyelviek együttes előfordulásáról, vagy éppen egymást hol kioltó, hol kiegészítő voltáról is szó lesz olyan megközelítésből, mely magyarázó erővel bír a nem verbális jelek konvencionális, illetve ad hoc jelentéseiről.
Kötelező olvasmányok:
Kenesei I. (szerk.) (2004) A nyelv és a nyelvek. Akadémiai Kiadó
Pléh Cs. (2003) A természet és a lélek. Osiris könyvtár
Szécsi G. (2003) A kommunikatív elme. Áron Kiadó.
Tomasello, M.(2002) Gondolkodás és kultúra. Osiris könyvtár.
Tantárgyfelelős: Dr. Ivaskó Lívia
Oktatók: Dr. Ivaskó Lívia
MA-M-NVál-05 – MA-M-NVál-06 Bevezetés a kommunikáció- és médiatudományba 1-2. (kötelezően választható a filmes bemenettel rendelkezők számára)
Előadás őszi-tavaszi félévben, 2 óra, Kollokvium, 2×3 kredit, 1.-2. félév
A kommunikáció szak törzsképzésének két féléves alapozó kurzusa. Betekintést ad az egyes elméleti irányok tipizálási lehetőségeibe: kiemelten szemléli az emberi kommunikáció kreativitását. Az egyes elméleti keretek tematizáltan, a kognitív megközelítési mód irányába mutatóan vannak jelen az órán. Kommunikációs rendszerek. Humán, állati és gépi kommunikáció. A humán kommunikáció biológiai, neurológiai és pszichológiai alapjai. Konvencionális és nem konvencionális “jelek”. A jel és a jelzés megkülönböztetése. A kurzus médiaelméleti előadásai mindazon kommunikációs helyzetek elméleti leírásait vizsgálják, melyek során a kommunikáció résztvevői nem érhetőek el közvetlenül egymás számára. Azon alapvető társadalmi intézményrendszerek (médiumok) állnak az elemzés középpontjában, melyek a mindenkor aktuális jelentésstruktúrákat tárolják és kínálják az ágensek részére. Ennek kapcsán szükséges áttekinteni az individuális és a kollektív identitás, valamint a diskurzusok kérdésköreit is. Következtetésként ágens és médium, individuális és kollektív jelentésstruktúrák dialektikus viszonyát tárjuk fel.
Kötelező olvasmányok:
Griffin E. : Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat K. 2002
Horányi Ö. : Kommunikáció I-II. tanulmánygyűjtemény. General Press. 2003.
Pléh Cs. — Síklaki I. — Terestyényi T. : Nyelv — kommunikáció — cselekvés. Osiris Kk.1997.
Németh T. Enikő : Az emberi kommunikáció kutatásának néhány alapkérdése. Néprajz és Nyelvtudomány XXXIII. 43-57. Szeged.
Reboul — J. Moeschler: A társalgás cselei. Osiris. 2000.
Rákai Orsolya (szerk.): A háló, a halászok és a halak. Osiris – Pompeji, Bp.-Szeged, 2001.
Peter Berger – Thomas Luckmann: A valóság társadalmi felépítése. Jószöveg, Bp., 1998.
Balogh István – Karácsony András: Német társadalomelméletek. Balassi, Budapest, 2000.
Hernádi Miklós (szerk.): Fenomenológia a társadalomtudományban. Gondolat, Budapest, 1984.
Nyíri Kristóf – Szécsi Gábor: Szóbeliség és írásbeliség. A kommunikációs technológiák története Homérosztól Heideggerig. Áron, Budapest, 1998.
Tantárgyfelelős: Szajbély Mihály
Oktatók: Dr. Ivaskó Lívia, Szajbély Mihály
