MAG-IMA-S1 A vizuális kultúra alapjai
Előadás őszi félévben, 2 óra, Kollokvium, 5 kredit, 1. félév
A kurzus a képek köré szerveződött elméleti diszkurzusok és értelmezési módszerek, valamint a képkészítési és képhasználati gyakorlatok világába nyújt betekintést a vizuális kultúra kontextusában. A többek között Nicholas Mirzoeff, Martin Jay, Mieke Bal és részben W. J. T. Mitchell által szorgalmazott „interdiszciplína” kulcsfogalmai (kép, tekintet, a „korszak szeme” /Baxandall/, ideológia, vágy, kevert médiumok stb.) mentén a vizuális jel–médium/apparátus–néző interakciójaként értett képi jelenségek kanonikus megközelítésmódjai, ideológiai hátterük, az ábrázolási konvenciók (rövid) története, a látási paradigmák, a képalkotó technológiák és a képek hatásmechanizmusa kerülnek tárgyalásra. A vizuális kultúra vagy visual studies kutatási irányainak megfelelően a magas és a tömegkultúra produktumai egyaránt szóba kerülnek (a képzőművészet kanonikus példái mellett a videoklipek, műfaji filmek, graffitik, a XIX. századi és a mai látványosságok, stb.), az alábbi elméleti megközelítésmódok belátásait érvényesítve: ikonográfia, ikonológia, ikonika, médiaarcheológia, kép- és kultúratudomány, pszichoanalízis, filmelmélet. A kurzus célja, hogy bevezetést nyújtson abba a kritikai eszköztárba, amellyel a vizualitás vizsgálható.
Kötelező olvasmányok:
Svetlana Alpers: Hű képet alkotni. Corvina, Budapest, 2000.
Hans Belting: A művészettörténet vége. Atlantisz, Budapest, 2006.
Hans Belting: Kép-antropológia. Képtudományi vázlatok. Kijárat, Budapest, 2003.
Jonathan Crary: A megfigyelő módszerei. Osiris, Budapest, 1999.
Ernst H. Gombrich: Illúzió a természetben és a művészetben. Gondolat, Budapest, 1982.
Horányi Özséb szerk. A sokarcú kép. Typotex, Budapest, 2003.
Max Imdahl: Giotto. Arénafreskók. Ikonográfia, ikonológia, ikonika. Kijárat, Budapest, 2003.
Wolfgang Kemp: A festők terei. A képi elbeszélés Giotto óta. Kijárat, Budapest, 2003.
Kolta Magdolna: Képmutogatók. A fotográfiai látás kultúrtörténete. Magyar Fotográfiai Múzeum, 2003.
Nagy Edina szerk. A kép a médiaművészet korában. L’Harmattan, Budapest, 2006.
Szőnyi György Endre: Pictura & Scriptura. Hagyományalapú kulturális reprezentációk 20. századi elméletei. JatePress, Szeged, 2004.
Szőnyi György Endre – Szauter Dóra szerk. A képek politikája. W. J. T. Mitchell válogatott írásai. JatePress, Szeged, 2008.
Erwin Panofsky: A jelentés a vizuális művészetekben. Gondolat, Budapest, 1984.
Athenaeum, 1993/4. Kép-képiség.
Enigma, 2004/41. Vizuális kultúra.
Tantárgyfelelős: Dr. Kiss Attila
Oktatók: Dr. Kiss Attila, Milián Orsolya
MAG-IMA-S1 Művészetfilozófia
Előadás őszi félévben, 2 óra, Kollokvium, 5 kredit, 1. félév
A művészetfilozófiának a görög gondolkodás kezdetei óta bevett és áthagyományozott kérdései egészen a modernitásig nem alkottak önálló tudományágat; az esztétika mint autonóm diszciplína csak a XVIII. században született meg. Miért és miként, milyen előzmények nyomán történt ez így, melyek a fontosabb, megörökölt klasszikus kérdésfelvetések s válaszkísérletek, mennyiben megragadhatatlan esztétika és művészetfilozófia viszonya az egyszerű azonosság képletével – ennek vizsgálatára vállalkozik a tantárgy.
Az előadás a tematikus (pl. mimézis, reprezentáció) és történeti (pl. német idealizmus, modern hermeneutika) csomópontokra fókuszál, egyes szerzőkkel és problémákkal foglalkoznak. A kurzuskínálatban hangsúlyos szerephez jutnak a modernitás nagy, klasszikus művészetfilozófiái.
Kötelező olvasmányok:
Kant: Az ítélőerő kritikája. Bp., Osiris, 2003
Kant: Megfigyelések a szép és fenséges érzéséről, in: id: Prekritikai írások, Bp., Osiris, 2003
Schelling: A transzcendentális idealizmus rendszere, Bp., Gondolat, 1983
Schelling: A művészet filozófiája, Bp., Akadémiai, 1991
Kierkegaard: Vagy-vagy. Bp., Osiris, 1994
Kierkegaard: Az ismétlés. Szeged, Ictus, 1993
Nietzsche: A tragédia születése. Bp., Európa, 1986
A. Baeumler: Az irracionalitás problémája. Bp., Enciklopédia, 2002
A. Danto: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? Bp., Atlantisz, 1997
R. Schusterman: Pragmatista esztétika. Bp./Pozsony, Kalligram, 2003
Tantárgyfelelős: Dr. Gyenge Zoltán
Oktatók: Dr. Gyenge Zoltán
MAG-IMA-S1 Szemiotika
Előadás tavaszi félévben, 2 óra, Kollokvium, 5 kredit, 2. félév
A tervezett elméleti kurzus a szemiotika alapfogalmainak, történetének, illetve a jelentéskutatások 19-20. századi eredményeinek áttekintése után a szemiotika történetének két legjelentősebb állomásaként Ch. S. Peirce dinamikus modelljét, illetve Saussure jelelméletét tekinti át alaposan; majd miután a hatvanas évek szemiotikáját a francia strukturalizmus tágabb kontextusában elhelyezi, nyomon követi a szemiotika dekonstrukciójának folyamatát (Barthes, Kristeva, Derrida, Lacan). A kurzuson tárgyalt főbb kérdéskörök: (a) a szemiotika tárgyai, tudománytörténeti és intézményi helye, alapfogalmai, (b) a jelszerűség problémája; emberi és állati kommunikáció, © a szemiotikai gondolkodás történeti áttekintése: antikvitás – Platón, Arisztotelész; a sztoikus jelentéstan és jelfogalom, (d) középkor: a nominalizmus és realizmus vitája az univerzáliákról, (e) jelentés és szemiotika: a logikai-nyelvi azonosítás problémája – Gottlob Frege (jelentés, jelölet, képzet; Sinn, Bedeutung), Charles Morris (deszignátum, denotátum), (f) a modern logikai szemiotika megteremtője (amerikai iskola): Ch. S. Peirce, (g) a koppenhágai kör, skandináv strukturalizmus – Louis Hjelmslev glosszematikája, (h) szemiotika és kommunikációelmélet – Bühler, illetve Jakobson hat tényezős modellje; (i) a saussure-i rendszer logikai megfordítása: a nyelvészet és szemiotika viszonya – Barthes pályájának a szemiológia szempontjából fontos szakaszai, művei, mítoszfejtés, a divat rendszere, (k) a pszichoanalízis szerepe a szemanalízis kialakulásában
Kötelező olvasmányok:
Bókay Antal – Vilcsek Béla (szerk.): A modern irodalomtudomány kialakulása. Osiris, 1998.
Michel Foucault: A szavak és a dolgok, Osiris, 2000.
Roman Jakobson: Hang – Jel – Vers, Gondolat, 1969.
Horányi Özséb (szerk.): A jel tudománya. Gondolat, 1975..
Kárpáti Eszter (szerk.): Szöveggyűjtemény a szemiotika tanulmányozásához. Aula, 2003.
Susan Sontag: A fényképezésről. Európa, Mérleg, 1999.
Voigt Vilmos: Bevezetés a szemiotikába. Gondolat, 1977.
Angyalosi Gergely: Roland Barthes, a semleges próféta. Osiris-Gond, 1996.
Roland Barthes: Mitológiák. Európa, Mérleg, 1983.
Roland Barthes: Válogatott írások. Európa, Modern könyvtár.
Horányi Özséb (szerk.): A sokarcú kép. Válogatott tanulmányok a képek logikájáról. 2. módosított kiadás, Budapest, Typotext, 2003.
Tantárgyfelelős: Dr. Török Ervin
Oktatók: Dragon Zoltán, Dr. Török Ervin
MAG-IMA-S1 A kultúra multimedialitása
Előadás őszi félévben, 2 óra, Kollokvium, 5 kredit, 1. félév
A modern irodalom- és kultúraelméletben két nagy szemléleti fordulatról beszélhetünk, mióta a szaktudományok kikristályosodtak a 19. század második felében: a “nyelvi fordulat” a 20. század elején következett be elsősorban Saussure munkássága következtében, ám a század utolsó negyede óta immár a “képi, vagy ikonikus fordulatról” beszélünk, melynek fő teoretikusai a német Hans Belting és az amerikai W.J.T. Mitchell. Nyilvánvaló, hogy a vizuális kultúra nem vizsgálható érdemben ezen elméletek vázlatos áttekintése nélkül, amit azonban ki kell egészíteni az esettanulmányok különböző korokra és művészeti ágakra kiterjedő tárgyalásának is.
A kurzus elsősorban az ikonológia és a szemiotika módszereit hasznosítja, ám figyelmet fordít a posztmodern szubjektumelméletekre éppúgy, mint a hagyományos filológiai módszerekre, amikor bemutatja a hallgatóknak a kultúra multimedialitását, az antik, középkori és kora újkori kép-szöveg kapcsolatoktól egészen olyan mai jelenségekig, mint a film, a hipertext vagy a számítógépes alkalmazások.
Kötelező olvasmányok:
Gombrich, E. H. 1960. Művészet és illúzió. Budapest: Gondolat, 1972.
Horányi Özséb ed. 2003. A sokarcú kép. Válogatott tanulmányok a képek logikájáról. Budapest: Typotex.
Jakobson, Roman. 1971. “Linguistics and Communication Theory” (1961). In Jakobson, Selected Writings II. The Hague: Mouton, 570-9. – 1973. Main Trends in the Science of Language. London: Allen & Unwin.
Mitchell, W.J.T. A képek politikája. Szeged: JATE Press, 2008.
Panofsky, Erwin. A jelentés a vizuális művészetekben. Budapest: Gondolta, 1984.
Szőnyi György Endre. 2004. Pictura & Scriptura. Hagyományalapú kulturális reprezentációk 20. századi elméletei. Szeged: JATEPress (Ikonológia és műértelmezés 10).
Ajánlott olvasmányok:
Eco, Umberto. 1979. A Theory of Semiotics. Bloomington: Indiana University Press; especially chapters 0.1 “Design for a semiotic theory”, 0.3 “Communication and/or signification”, 2.14 “Overcoding and undercoding”, 3.4 “The problem of a typology of signs”, 3.7 “The aesthetic text as invention”, 3.8 “The rhetorical labour”, 3.9 “Ideological code switching”.
Jakobson, Roman. 1971. “Linguistics and Communication Theory” (1961). In Jakobson, Selected Writings II. The Hague: Mouton, 570-9. – 1973. Main Trends in the Science of Language. London: Allen & Unwin.
Krieger, Murray. 1992. Ekphrasis: The Illusion of the Natural Sign. Baltimore: Johns Hopkins University Press.
Landow, George P. 1992. Hypertext. The Convergence of Contemporary Critical Theory and Technology. Baltimore & London: Johns Hopkins University Press.
Mitchell, W.J.T. 1986. Iconolgy. Image, Text, Ideology. Chicago: The University of Chicago Press, “Introduction”, “The Idea of Imagery”, pp. 1-47.
Nöth, Winfried. 1995. Handbook of Semiotics. Bloomington: Indiana University Press.
Tantárgyfelelős: Dr. Szőnyi György Endre
Oktatók: Dr. Szőnyi György Endre
MAG-IMA-S1 Technika, médium, művészet
Előadás és szeminárium őszi félévben, 2 óra, Kollokvium és Gyakorlati jegy, 4 kredit, 1. félév
Az előadás általában vett technikafilozófiai kérdésekkel indul (a technológiai determinizmus problémája, a tekhné antik felfogása és modern újraértése, a felhalmozás logikája, ember és szerszám/gép kapcsolata), a nyelv- és médiaelmélet által felvetett problémák tárgyalásával folytatódik (test és médium, test és protézis viszonya, a nyelv mint szervezet/gép, a kommunikáció materialitása, az adatok és adathordozók kölcsönviszonya, az archívumok bizonytalan ontológiai státusza, a teletechnológiák kísérteties, diszlokalizáló működése), hogy végül a művészetek kérdésköréhez érkezve különös figyelmet szenteljen az „esztétikum” kategóriájának, leginkább annak, ahogy ez a kategória a technika és a médium fogalmához viszonyul (a természet mint mechanizmus és mint technika, az esztétikai ítélet közvetettsége, a közvetítés artisztikussága, „artefaktualitások”).
A kurzus célzottan foglalkozik a következő problémakörök szegmenseivel: a művészi és nem-művészi ábrázolás kérdéskörével, a technikai médiumok fejlődésével és egyedi sajátosságaival, a médiumok oldaláról érkező kihívásokra adott elméleti és művészi válaszokkal, a „valóság” mibenlétével, valamint az érzékelés és a megismerés kérdésével.
Kötelező olvasmányok:
Martin Heidegger: „Kérdés a technika nyomán”, in A későújkor józansága, szerk. Tillman J. A. (Budapest, 2004)
Walter Benjamin: „A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában”, in Kommentár és prófécia (Budapest, 1969)
Asa Briggs − Peter Burke: A média társadalomtörténete (Budapest, 2004)
Friedrich Kittler: Optikai médiumok (Budapest, 2005)
Theodor W. Adorno: A művészet és a művészetek (Budapest, 1998)
Tantárgyfelelős: Dr. Fogarasi György
Oktatók: Dr. Fogarasi György, Dr. Török Ervin
MAG-IMA-S1 A kultúra intézményei és regiszterei
Előadás őszi félévben, 2 óra, Kollokvium, 4 kredit, 3. félév
Az előadás a kultúrateremtés és -termelés technikai, ideológiai, gazdasági és politikai körülményei mellett a kulturális javak hagyományozódásának (vö. kulturális emlékezet, kulturális örökség) témakörét öleli fel. Külön figyelmet fordít a kultúraközvetítés olyan intézményeire, mint az oktatás, a múzeum, a szórakoztatóipar, a divat, a test, a sport, illetőleg a kultúra olyan regisztereire, mint a popularitás, a városi tér és a globalizáció.
Kötelező olvasmányok:
Bónus Tibor − Kelemen Pál − Molnár Gábor Tamás (szerk.): Intézményesség és kulturális közvetítés (Budapest, 2005)
Louis Althusser: „Ideológia és ideologikus államapparátusok”, in Testes könyv I., szerk. Kiss Attila – Kovács Sándor – Odorics Ferenc (Szeged, 1996)
György Péter: Az eltörölt hely – a Múzeum: A múzeumok átváltozása a hálózati kultúra korában (Budapest, 2004)
Mieke Bal: „A múzeum diskurzusa”, in Ex Symposion 32-33 (2000)
Böhm Gábor – N. Kovács Tímea (szerk.): Terek és szövegek. Újabb perspektívák a városkutatásban (Budapest, 2005)
Roland Barthes: A divat mint rendszer (Budapest, 1999)
Tantárgyfelelős: Dr. Kelemen Zoltán
Oktatók: Dr. Kelemen Zoltán, Dr. Fogarasi György
MAG-IMA-S1 A vizuális médiumok története és a látás elméletei
Szeminárium tavaszi félévben, 2 óra, Gyakorlati jegy, 5 kredit, 2. félév
A kurzus egyik célja a különböző vizuális médiumok történetének áttekintése abból a szempontból, hogy milyen változásokat hoztak az emberi kultúra észlelés-, kódolás- és reprezentációtörténeti összefüggésrendszerében. Egy új technikai médium megjelenése ugyanis alapvetően meghatározza, átírja a világérzékelés addig bevett formáit, valamint döntő befolyással van a kultúra és a társadalom egész rendszerére. A kurzus keretein belül többek közt olyan nagy hatású vizuális médiumok kultúraformáló szerepét – vagy McLuhan szavával – „üzenetét” vizsgáljuk majd, mint a camera obscura, a sztereoszkóp, a laterna magica, az analóg fényképezőgép, a film, a televízió és a számítógép.
A kurzus másik fontos célja – szoros összefüggésben a fentiekkel –, hogy történeti áttekintésben számot adjon a különböző látás-elméletek változásairól és alakulásáról. E vizsgálatok során különös hangsúly esik az adott látás-elmélet filozófiai, eszmetörténeti és episztemétörténeti kontextusának elemzésére, valamint mindazokra a technikai (mediális) szempontokra, melyek az adott látás-elmélet kialakulását döntően meghatározhatták és befolyásolhatták.
Kötelező olvasmányok:
Svetlana Alpers: Hű képet alkotni (Holland művészet a 17. században). Bp., Corvina Kiadó, 2000.
Jonathan Crary: A megfigyelő módszerei. Bp., Osiris, 1999.
Vilém Flusser: A fotográfia filozófiája. Bp., Tartóshullám – Belvedre, ELTE BTK, 1990.
Hans Jonas: „A látás nemessége. Érzékfenológiai vizsgálódás”. In Fenomén és mű. Szerk. Bacsó Béla. Bp., Kijárat, 2002. 109-122.
Friedrich Kittler: Az optikai médiumok. Bp., Magyar Műhely – Ráció Kiadó, 2005.
Kolta Magdolna: Képmutogatók. A fotográfiai látás kultúrtörténete. Kecskemét, Magyar Fotográfiai Múzeum, 2003.
Tantárgyfelelős: Dr. Sághy Miklós
Oktatók: Dr. Sághy Miklós
MAG-IMA-S1 A képi elbeszélés története
Szeminárium tavaszi félévben, 2 óra, Gyakorlati jegy, 4 kredit, 2. félév
A történeti kultúrák egyik jellemzője, hogy mitológiájukat és ezzel összefüggő nemzettörténetüket képi elbeszélés formájában is ránk hagyományozták, számos esetben igen nehezen, vagy szöveges források hiányában egyáltalán nem megfejthető formában. Ezzel együtt az a szándék, hogy a legkülönbözőbb civilizációk figurális képciklusokban örökítették meg történeteiket, szinte törvényszerűen visszatérő vizuális technikákat szült: a történetek sűrítésének, kontaminálásának, vágásának és ciklusba rendezésének különböző köntösökben újra- meg újra visszatérő formulázásait. Az előadás a képi narratíváknak ezekbe a történeti példáiba vezetne be, a homéroszi ekphrásziszok és az archaikus görög kultúra első képciklusaitól, a középkori „históriás képek”-en át a reneszánsz, illetve a barokk képciklusok egy-egy példáján keresztül, kifejezetten azzal a szándékkal, hogy rákérdezhessünk, van-e a képi elbeszélés mögött olyan antropológiai állandó, amely a legkülönbözőbb történeti kontextusokban is bizonyítható. Az előadás egyszerre kívánná hasznosítani a művészettörténet újabb eredményeit azokkal a legújabb kísérletekkel, amelyekben pszichológusok és művészettörténészek közösen vizsgálták a képek hatását, de eredményeiket csak nagyon ritkán kapcsolták össze.
Kötelező olvasmányok:
Erich AUERBACH: Mimézis (Gondolat 1985).
Michael BAXANDALL: Reneszánsz szemlélet-reneszánsz festészet (Corvina 1983).
Ernst GOMBRICH: Művészet és illúzió (Gondolat 1972).
R. L. GREGORY és E. GOMBRICH: Illúzió a természetben és a művészetben (Gondolat 1982).
MAROSI Ernő: „A középkori művészet nyelvi funkciója”, Művészet (1984 május), 8—11.
Meyer SHAPIRO: „A vizuális művészetek szemiotikájából”, A jel tudománya (Gondolat 1965), 491—511.
Nigel SPIVEY: Világteremtő művészet (Gabo 2006).
Tantárgyfelelős: Dr. Mészáros F. István
Oktatók: Dr. Mészáros F. István
MAG-IMA-S1 A kincstártól a múzeumig
Szeminárium őszi félévben, 2 óra, Gyakorlati jegy, 4 kredit, 3. félév
Korunk egyik legfeltűnőbb – sokak számára riasztó, másoknak lenyűgöző – sajátossága, hogy a legkülönbözőbb művészeti törekvések létjogosultságát az jelzi, hogy tárgyait vagy dokumentációit szinte azonnal archiválni kezdik és múzeumokba zárják. Ahhoz, hogy megérthessük, miként alakult ki modern korunknak ez a „muzealizáló” sajátossága, a 16. századi csudakamrák (Kunst- und Wunderkammer) és kincstárak gyűjtési stratégiáinak és ezeknek a mai múzeumokhoz vezető átmenetének a tanulmányozása tűnik a legcélravezetőbbnek. Az előadás-sorozat a kötelező irodalom tanulságain túl a nagy nemzeti múzeumok internetes hozzáférhetőségére támaszkodva kívánja bemutatni a műgyűjtemények jellegét, és az ezeket létrehívó szellemi folyamatokat, lehetőleg olyan példákon keresztül, ahol a mai állapotok olykor évszázados előtörténettel bírnak.
Kötelező olvasmányok:
Café Bábel, XI: „Gyűjtés” (1994/4).
MAMÜL, VII, 480—90 (Balassi Kiadó 2008): „műgyűjtemény”-címszó.
SZENTESI Edit: Szobrászattörténeti másolatgyűjtemények a Magyar Nemzeti Múzeumban a 19. század utolsó harmadában”, Művészettörténeti értesítő 55. köt. (2006), 1—94.
Ajánlott olvasmányok:
The Idea of the Museum (The Edwin Mellen Press 1988).
Ernst, Wolfgang: ’Museological Imagination and Historical Discourse in Neo-Classical Britain’, Art Bulletin vol. LXXV, nr. 3 (1993 szept.), 481—99.
Tantárgyfelelős: Dr. Mészáros
Oktatók: Dr. Mészáros F. István, Tóth Zoltán János
MAG-IMA-S1 Nemverbális (vizuális és auditív) kommunikáció
Előadás őszi félévben, 2 óra, Kollokvium, 5 kredit, 3. félév
A kurzus annak a paradigma-váltásnak a folyamatát térképezi fel, ahogyan a hagyományos szemiotika keretei felszámolódnak, láthatóvá téve olyan, a befogadás számára eladdig irreleváns, értelmezhetetlen jelenségeket, amelyeket csak egy interdiszciplináris elveken alapuló kultúratudományi fordulat tett láthatóvá, olvashatóvá. Az a másodlagos szóbeliség paradigmájának uralkodóvá válásaként is leírható fordulat, amely háttérbe szorította a nyelvi jel rendszerszerű vizsgálatát a hagyományos, saussure-i szemiológián belül, és helyet adott egy, a nyelvhez és más jelrendszerekhez, médiumokhoz (divat, mítoszok, kép, film, fotó), ill. tudományközi diskurzushoz kapcsolódó, nem pusztán a nyelv digitális (szegmentális) jeleire, hanem az analóg (preverbális, szupraszegmentális) és extralingvális, auditív és képi jelekre irányuló kutatásnak, jól körvonalazható a francia posztstrukturalizmus művészetelméleti (Roland Barthes, Julia Kristeva) és filozófiai (Jacques Derrida, Michel Foucault, Gilles Deleuze, Jean Baudrillard, Ch. S. Peirce) munkáiból. A genotextus/fenotextus dichotómiájával operáló dinamikus szöveg-fogalom a kommunikáció diadikus rendszerét, a feladó és vevő statikus minőségeit visszavonja, kísérletet tesz a kommunikáció nyelvi, azaz szimbolikus (digitális, szegmentált) jegyeit kísérő szemiotikus (analóg) információk dekódolására, vázolja a „folyamatban” lévő szubjektum révén a test (antropológiai) reprezentációjának olvasási modelljeit (Barthes, Deleuze, Baudrillard), különös tekintettel hibrid, minor, extrém formációk befogadására (Kristeva, Deleuze, Guattari, Baudrillard). A kurzus a művészetek (képzőművészet, fotó, film, zene) és a filozófia kép-fogalmainak egymásra vonatkoztatásán túl foglalkozik a képi fordulat időszakára jellemző képalkotási válság jelenségének pszichoanalitikus (Kristeva), szociológiai (Baudrillard), antropológiai (Caillois) vonatkozásaival, valamint kutatja az auditív és vizuális kommunikáció dominanciájával láthatóvá váló tér- és időviszonylatok leírási lehetőségét (Deleuze, Guattari). A kurzus célja, hogy a francia területen a hatvanas évektől kibontakozó, majd a 90-es évek elejétől a Paris 8 egyetem kutatatási programjában (PUV) kiemelten megjelenő paradigmaváltást elhelyezze a kultúratudományi fordulat kortárs amerikai (Mitchell) és európai (Belting) diszkurzusainak rendjében.
Kötelező olvasmányok:
BARTHES, R.: Világoskamra, Európa, Mérleg.,1985. Mitológiák, Európa, Mérleg.,1983.
BELTING, H.: Kép-antropológia. Képtudományi vázlatok, Kijárat, 2007.
DELEUZE, G.: A mozgás-kép és Az idő-kép. Ford. Kovács András Bálint. Budapest, Palatinus, 2008.
DOUMET, Ch.: Sept approches de la singularité musicale, PUV, Saint-Denis, 1997.
FLUSSER, V.: A fotográfia filozófiája, Bp, 1999.
GOMBRICH, E.H.: A látható kép, in HORÁNYI Özséb (szerk.): Kommunikáció II., Bp., Közgazdasági és Jogi kiadó, 1978.
HORÁNYI Özséb (szerk.): A sokarcú kép. Válogatott tanulmányok, Budapest, Typotext, 2003.
IVINS, W. M. Jr.: A nyomtatott kép és a vizuális kommunikáció, Enciklopédia kiadó, 2001.
S. NAGY, K.: A látvány, amelyben élünk, Műegyetem kiadó, 1999.
SONTAG, S. A pusztulás képei, Európa, Modern könyvtár, 1971.
SONTAG, S.: A fényképezésről, Európa, Mérleg, 1999.
Ajánlott olvasmányok:
BAUDRILLARD, J.: Simulacres et simulations, Paris, Galilée, 1981
DERRIDA, J.: La vérité en peinture, Paris, Flammarion, 1978.
PEIRCE, Ch. S.: Ecrits sur le signe, Paris, Seuil, 1978.
ROPARS-WUILLEUMIER, M-C.: L’idée d’image, PUV, 1995.
Tantárgyfelelős: Dr. Gyimesi Timea
Oktatók: Dr. Gyimesi Timea
MAG-IMA-S1 Irodalomelmélet: kritikai irányzatok
Előadás őszi félévben, 2 óra, Kollokvium, 5 kredit, 3. félév
A kurzus célja áttekinteni a jelenkori (irodalom)elméleti gondolkodás meghatározó irányzatait (formalizmus, strukturalizmus, újkritika, hermeneutika, bibliai hermeneutika, recepcióesztétika, dekonstrukció, újhistorizmus, pszichoanalitikus elméletek stb.), bemutatni azokat az interdiszciplinárisnak nevezhető kutatási irányzatokat, amelyek meghatározzák a jelenkori kritikai gondolkodás palettáját. A kurzus célja bemutatni azt az elemzői eszközkészletet, amellyel ezek az elméleti iskolák dolgoznak, rámutatni e vizsgálatok relevanciájára, továbbá rámutatni e vizsgálati eljárások sajátos területeire, tárgyképzési eljárásaira. Az előadás egyben felhívja a figyelmet az ezzel összekapcsolódó magyar kutatási tendenciákra.
Kötelező olvasmányok:
Hankiss Elemér (szerk.): Strukturalizmus, Budapest, Európa, 1971.
Hans Robert Jauss: Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika. Szerkesztette Kulcsár-Szabó Zoltán. Budapest, Osiris, 1999.
Bókay Antal, Vilcsek Béla (szerk.): A modern irodalomtudomány kialakulása: a pozitivizmustól a strukturalizmusig. Budapest, Osiris, 2001.
Bókay Antal et al. (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása: a posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig. Budapest, Osiris, 2002.
Jonathan Culler: Dekonstrukció: elmélet és kritika a strukturalizmus után. Budapest, Osiris, 1997
Northrop Frye: A kritika anatómiája. Fordította Szili József, Budapest, Helikon, 1998.
Tantárgyfelelős: Dr. Odorics Ferenc
Oktatók: Dr. Török Ervin
MAG-IMA-S1 Bevezetés a kultúratudományba
Előadás őszi félévben, 2 óra, Kollokvium, 3 kredit, 1. félév
Az előadás bevezetésképpen felvázolja a kultúra fogalmának, fogalmainak történetét és filozófiai implikációit. Ezt követően két szakaszban előbb a kultúrakutatásban érintett főbb diszciplínák legfontosabb kérdéseivel és képviselőivel ismerteti meg a hallgatókat („Elméletek”: szemiotika, szemiológia, archeológia, diskurzuselemzés, kulturális antropológia, szociológia, médiaelmélet, posztkoloniális kritika), azután néhány kiemelten elemzett problémakört mutat be példaszerűen („Témák”: popularitás, urbanitás, vizualitás, performativitás, teatralitás, ideológia). Az előadás célja kettős: interdiszciplináris terminológiai alapozást nyújtani, valamint egy-egy komplex téma feltárása során működés közben is bemutatni a korábban felvillantott elemzési módszereket.
Kötelező olvasmányok:
Clifford Geertz: Az értelmezés hatalma (Századvég, Budapest, 1994)
N. Kovács Tímea (szerk.): Kulturális antropológia és irodalomtudomány (Helikon 1999/4)
Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 3. A kultúra narratívái (Kijárat, Budapest, 1999)
Terek és szövegek (Újabb perspektívák a városkutatásban), szerk. N. Kovács Tímea – Böhm Gábor – Mester Tibor (Budapest: Kijárat, 2005)
Ajánlott olvasmányok:
Homi K. Bhabha: The Location of Culture (Routledge, London – New York, 1994)
James Clifford – Gerige E. Marcus (szerk.): Writing Culture (U. of Cal., Berkeley, 1986)
Gerhard Neumann – Sigrid Weigel (szerk.): Lesbarkeit der Kultur (Wilhelm Fink, München, 2000)
Tantárgyfelelős: Dr. Fogarasi György
Oktatók: Dr. Török Ervin
MAG-IMA-S1 Művészettörténet
Előadás őszi félévben, 2 óra, Kollokvium, 4 kredit, 1. félév
A tantárgy alapvető feladata, hogy a művészettörténet egy-egy jelentős korszakáról, illetve stílusirányzatáról (a kiemelkedő, meghatározó alkotások és személyek bemutatása révén) korszerű képet nyújtson. Természetesen mind az egyetemes, mind a magyar tematika szerepel a kurzuson. Általában egy sorozat a régebbi, egy másik sorozat a modern kori művészeteket fogja tárgyalni képi eszközöket is felhasználva.
Kötelező olvasmányok:
Dienes Klára: Egyetemes Történet Tankönyvkiadó 1980.
Artner Tivadar: Az ókor művészete, Móra 1979.
Székely András: Az ókori Kelet művészete, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1983.
Kádár Zoltán: Ókeresztény- és kora-bizánci művészet, Gondolat, 1959.
Kádár zoltán: Bizánci művészet, Gondolat, 1959.
Marosi Ernő: A román kor művészete, Corvina 1972.
Entz Géza: A gótika művészete, Corvina 1978. A művészet története 5,6. A korai reneszánsz, Corvina 1991.
Az érett reneszánsz, Corvina 1986.
Artner Tivadar: A barokk művészete, Móra 1968.
Zádor Anna: Klasszicizmus és romantika, Corvina 1976.
Dempsey Amy: A modern művészet története: stílusok, iskolák, mozgalmak. Képzőművészeti Kiadó 2003.
Fülep Lajos-Dercsényi Dezső- Zádor Anna (szerk.) A magyarországi művészet története, Corvina 1970.
Entz Géza: A középkori Magyarország művészete, Gondolat. 1959.
Tantárgyfelelős: Dr. Mészáros F. István
Oktatók: Dr. Mészáros F. István
MAG-IMA-S1 Színházelméletek 1-2.
Szeminárium őszi félévben, 2 óra, Gyakorlati jegy, 2×4 kredit, 3 félév
Az előadások a huszadik század nagy rendezőit, rendezői iskoláit taglalják Sztanyiszlavszkijtól Mejerholdon, G. Craigen, A. Appián, M. Reinhardton, B. Brechten, a francia avant-garde-on és Artaud-n, továbbá P. Brookon, Grotowskin, A. Mnouchkine-on és R. Wilsonon keresztül olyan kortárs magyar rendezők nézeteiig, mint Zsótér Sándor, Jeles András és Schilling Árpád. A különböző rendezői koncepciók nem pusztán módszertani értékűek, de a színházi reprezentációs formáról, a valóság és a színház viszonyáról, a teatralitás kulturális szerepéről szóló gondolataik által a realizmus, az avantgárd és a posztmodern (a jelenlét és a reprezentáció, a valóság és a szimulákrum, illetve az esemény fogalmai körül szerveződő) elméleti kérdésfeltevéseihez is szervesen kapcsolódnak. Sztanyiszlavszkij pszichorealista hozzáállása még hisz a színházi reprezentáció valóságteremtő erejében, az avantgárd színház követői a „reprezentáció börtönéből” a test, a cselekvés közvetlensége által próbálnak kilépni, majd a posztmodern színház művelői és teoretikusai már átlátva a kilépés illuzórikusságát a reprezentációt reprezentációként felmutató, önreflexív metaműködéseket várnak a színháztól. A rendezők által írt koncepciókat, a rendezőkről írt elméleti tanulmányokat és az archív video- és hangfelvételeket tanulmányozva követjük nyomon a színházi gyakorlat és elmélet összefonódását.
Kötelező olvasmányok:
Kékesi Kun Árpád: A rendezés színháza. Budapest, Osiris, 2007. (Sztanyiszlavszkij, Appia, Craig, Reinhardt, Mejerhold)
Színházi antológia: XX. század, szerk. Jákfalvi Magdolna, Budapest, Balassi, 1999.
(Brecht, Wilson, Mnouchkine)
Antonin Artaud: A könyörtelen színház. Esszék, tanulmányok a színházról. Szerkesztette Vinkó József, Gondolat, Budapest, 1985 (részletek)
Grotowski: Színház és rituálé: szövegek 1965-69, Budapest, Kalligram, 1999 (részletek)
Peter Brook: Az üres tér Eirópa Könyvkiadó, Budapest, 1999. (részletek)
Kékesi Kun Árpád: A reprezentáció játékai: A kilencvenes évek magyar rendezői színháza, in: Kékesi Kun Árpád: Tükörképek lázadása. Budapest: Kijárat Kiadó, 1998. 85-104.
Alternatív színháztörténetek: Alternatívok és alternatívák, szerk. Imre Zoltán, Budapest, Balassi, 2008 (Zsótér, Jeles, Schilling)
Ajánlott szakirodalom:
A teatralitás dicsérete. Orosz színházelméletek a XX. Század elején, szerk. Tompa Andrea, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest, 2006
Sztanyiszlavszkij: Életem a művészetben, Gondolat, 1967
Mejerhold műhelye, Gondolat, Budapest, 1981
Antonin Artaud: Artaud, a mumus Szerkesztette: Fekete Valéria, Orpheus könyvek, 1998
Jákfalvi Magdolna: Alak, figura, perszonázs Budapest, OSZMI, 2001
Tantárgyfelelős: Dr. Kürtösi Katalin
Oktatók: Dr. Kürtösi Katalin, Farkas-Kérchy Vera
MAG-IMA-S1 Bevezetés a filmelméletbe
Előadás tavaszi félévben, 2 óra, Kollokvium, 3 kredit, 2. félév
Az előadás a filmelmélet alapvető fogalmaival és történeti irányzataival ismerteti meg a hallgatókat. A kurzus célja a film formanyelvi sajátosságainak, a mozgókép kifejezési lehetőségeinek a vizsgálata és annak bemutatása, hogy miképpen változott a film megítélése, mibenlétének vizsgálata és kutatási eljárásai a múlt század folyamán. Hogyan működik a mozi intézménye a kultúra tágabb összefüggéseiben? Milyen kritériumok alapján történnek a filmekhez társított értéktételezések? Milyen célokat szolgálnak? A válaszokat a hagyományos filmesztétikai és az újabb keletű kritikai elméletek (pszichoanalitikus kritika, marxizmus, feminizmus, ideológiaelméletek) területén keressük.
Kötelező olvasmányok:
Francesco Casetti: Filmelméletek. 1945-1990. Ford. Dobolán Katalin. Budapest, Osiris Kiadó, 1998.
Bíró Yvette: A hetedik művészet. Osiris Kiadó, Budapest, 2003.
Andrew, Dudley J.: The Major Film Theories. An Introduction. Oxford University Press, London-Oxford-New York, 1976.
Bordwell, David – Carroll Noel (szerk.): Post-Theory: Reconstructing Film Studies. University of Wisconsin Press, Madison, 1996.
Bujdosó Dezső (szerk.): Kommunikációelméleti szöveggyűjtemény II. A film. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989.
A kortárs filmelmélet útjai. Szerk. Vajdovich Györgyi. Budapest, Palatinus, 2004.
Metropolis tematikus számok
Apertúra Filmelméleti és filmtörténeti folyóirat
Filmelméleti Szöveggyűjtemény az Apertúra írásaiból. Szerk. Füzi Izabella. Szeged, 2006.
Tantárgyfelelős: Dr. Füzi Izabella
Oktatók: Dr. Füzi Izabella
MAG-IMA-S1 Filmelemzés 1-3.
Szeminárium 1.-3. félévekben, 2 óra, Gyakorlati jegy, 3×4 kredit
Célok: a film rendelkezésére álló eszközök beható elemzése, a film és irodalom, film és színház, film és festészet kifejezési lehetőségei és befogadási mechanizmusai közti különbségek tudatosítása, értelmezési stratégiák kialakítása, az elméleti és történeti fogalmak alkalmazása, a mozgóképes műfajokkal való megismertetés, a főbb elbeszélői szerkezetek taglalása, a formai eszközök jelentést létrehozó funkcióinak elsajátítása.
Tantárgyelemek:
Mozgóképelemzés. Formanyelvi elemzés
Műfaji elemzés
Filmi elbeszélés elemzése (narratológia)
Kötelező olvasmányok:
Knut Hickethier: Film- és televízióelemzés. Ford. Györffy Miklós. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 1998.
Bódy Gábor: Filmiskola. Budapest, Palatinus, 1998.
Bíró Yvette: A hetedik művészet. Osiris Kiadó, Budapest, 2003.
Bordwell, David: Elbeszélés a játékfilmben. Ford. Pócsik Andrea. Magyar Filmintézet, Budapest, 1996.
Király Jenő: Mágikus mozi. Műfajok, mítoszok, archetípusok a filmkultúrában. Korona Kiadó, Budapest, 2003.
Dúló Károly: A néző filmje. Budapest, Gondolat, 2006.
André Bazin: Mi a film? Budapest, Osiris, 2002.
Vizuális és verbális narráció. Szerk. Füzi Izabella. Szeged, 2006.
Tantárgyfelelős: Dr. Füzi Izabella
Oktatók: Dr. Füzi Izabella, Dr. Sághy Miklós, Dr. Török Ervin
MAG-IMA-S1 A társadalmi nemek tudománya
Szeminárium tavaszi félévben, 2 óra, Gyakorlati jegy, 4 kredit, 2. félév
A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókkal, milyen szerepe van a kultúrában, ezen belül is az irodalom hagyományában, befogadásában, létrehozásában és intézményrendszere működésében a két nem eltérő neveltetésének, a társadalmi-gazdasági viszonyrendszerben elfoglalt helyük különbségeinek, azaz a társadalmi nem konstrukciójában rejlő vitathatatlan eltéréseknek. Ennek megfelelően minden olyan elméletet és kultúraértelmezési gyakorlat felhasználható, amely közelebb visz annak megértéséhez, hogy vajon miképp is része mind szubjektivitásunknak, mind pedig kulturális diszkurzusainknak és jelentésképző folyamainknak a nem mint társadalmi konstrukció, miképp válik szituációba ágyazott tudásunk részévé, miképpen befolyásolja, észlelési, befogadási folyamatainkat.
Kötelező olvasmányok:
Drozdik Orsolya (szerk.), Sétáló agyak – Kortárs feminista diskurzus. Léda Könyvek. Budapest: Kijárat Kiadó, 1998.
Csabai Márta, Erős Ferenc (szerk.), Freud titokzatos tárgya: Pszichoanalízis és női szexualitás. Válogatott tanulmányok. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 1997.
Séllei Nóra (szerk.): A feminizmus találkozásai a posztmodernnel. Artemisz Könyvek. Debrecen, Csokonai, 2006.
Hadas Miklós (szerk.), Férfiuralom – Írások nőkről, férfiakról, feminizmusról. Budapest: Replika Kör. 1994.
Kalligram Tematikus szám: A modernség neme (2002.9)
Tantárgyfelelős: Dr. Hódosy Annamária
Oktatók: Dr. Hódosy Annamária
MAG-IMA-S1 Középkori és reneszánsz szimbólumelméletek
Szeminárium tavaszi félévben, 2 óra, Gyakorlati jegy, 5 kredit, 4. félév
A kurzus a teológiai (hermeneutikai), művészettörténeti (középkori szimbolizmus) és irodalmi kérdéseket összefüggéseikben tárgyalja, s egységes művelődéstörténeti folyamatként mutatja be az antikvitás szétesése utáni évszázadokban végbemenő szellemi folyamatokat, meghagyva a hagyományos korszak meghatározásokat (patrisztika, skolasztika, illetve román, gótika).
Főbb témák:
A szimbolizmus teológiai gyökerei, a dolgok signuma, értéke
Az irodalmi szimbólumalkotás és a hermeneutika viszonya
A művészeti ábrázolás tárgyainak szellemi értéke.
A reneszánsz kétféle elmélete (mágikus és metaforikus)
Szimbólumelmélet
Kötelező olvasmányok:
Étienne Gilson: A középkori filozófia szelleme. Paulus Hungarus, Kairosz, 2000.
J. Huizinga: A középkor alkonya, Budapest, 1976.
Ikonológia és műértelmezés-sorozat (A reneszánsz szimbolizmus, Az angol és olasz reneszánsz dráma és színház ikonográfiája és szemiotikája, Az ikonológia elmélete, Iconography in Cultural Studies, Az Isteni színjáték nyelvi és tipológiai szimbolizmusa)
Szimbólumtár. Szerk. Pál József és Újvári Edit. Budapest, Balassi, 1997.
Ajánlott olvasmányok:
Arti e storia nel Medioevo. Torino, 2005.
Fumagalli-Parodi: Storia della filosofia medievale. Bari, 1998.
Étienne Gilson: Dante e la filosofia. Milano, 1987.
Tantárgyfelelős: Dr. Pál József
Oktatók: Dr. Pál József
MAG-IMA-S1 Brit művészetek és zene 1-2.
Előadás őszi-tavaszi félévben, 2 óra, Kollokvium, 2×3 kredit, 1.-2. félév
A két szemeszteren átívelő kurzuspár a brit művészet- és zenetörténet összefoglalását célozza Stonehenge-től a 20. századi pop art irányzatáig – specifikusan kultúrtörténeti nézőpontból. Nem művészettörténeti és muzikológiai szakismereteket nyújt, hanem az irodalom melletti legfontosabb művészeti kifejezésformák történetét tárgyalja, mint kulturális reprezentációkat. A legfontosabb műalkotások (épületek, festmények, zeneművek) és alkotóik bemutatása mellett nagy hangsúlyt fektet a történetiségre, mely a kronologikus bemutatáson túl a korstílusok sajátosságainak megismertetését is jelenti. E kurzusok segítségével a hallgatók plasztikus képet nyerhetnek a sokarcú brit kultúráról és annak fontos hagyományairól.
Kötelező olvasmányok:
Szőnyi György Endre. British Arts and Music — Előadás-jegyzetek és vizuális oktatóanyag DVD-n.
Dvorák, Max. A művészet szemlélete: válogatott tanulmányok / [vál., utószó, jegyz. Radnóti Sándor ; ford. Vajda Mihály]. Budapest: Corvina, 1980
Gombrich, Ernst Hans. A művészet története [ford. G. Beke Margit, Falvay Mihály, Molnár Magda]. Bp.: Glória, 2002
Gombrich, Ernst Hans. Miről szólnak a képek? : beszélgetések művészetről és tudományról. [ford. Klimó Ágnes]. Budapest: Balassi K. : Tartóshullám, [1999]
Hauser Arnold. A művészet szociológiája [ford. Görög Lívia]. Bp.: Gondolat, 1982
Mácsok Márta: Keats és Dante Gabriel Rossetti: kép és szó találkozása, elválása. Budapest: Akadémia Kiadó, 2008
Ajánlott olvasmányok:
Gaunt, William. A Concise History of English Painting. London: Thames & Hudson, 1978, 1983
Pevsner, Nikolaus. The Englishness of English Art. Harmondsworth: Penguin, 1978
Strong, Roy. 1999. The Spirit of Britain.A Narrative History of the Arts. London: Hutchinson (Random House)
Tantárgyfelelős: Dr. Szőnyi György Endre
Oktatók: Dr. Szőnyi György Endre
MAG-IMA-S1 Manierizmus: művészet, irodalom, elmélet
Előadás őszi félévben, 2 óra, Kollokvium, 5 kredit, 3. félév
A tárgy kiindulópontja az a hipotézis, amely szerint a XVI. és XVII. század fordulója – amit a kultúrtörténetben neveztek többek között késő reneszánsznak, kora modernnek és ellen-reneszánsznak (counter-Renaissance) – olyan időszak volt, amely az Európai gondolkodás egyik fordulópontját képezte, és a középkori és a modern világkép egymásnak ellentmondó elemeit egyaránt magában hordozta. A kurzus célja egyrészt a korszak szellemi, episztemológiai és reprezentáció-történeti hátterének feltérképezése, valamint a korszak komplexitásának és a kiinduló hipotézis helytállóságának vizsgálata manieristának tartott (nyugat-)európai művészeti és irodalmi alkotásokon keresztül.
Kötelező olvasmányok:
Buricchi, Susanna. Érett reneszánsz és manierizmus; [ford. Todero Anna]. Budapest: Corvina, 2006.
Foucault, Michel (1926-1984): A szavak és a dolgok: a társadalomtudományok archeológiája [ford. Romhányi Török Gábor]. Budapest: Osiris, 2000.
Gombrich, E.H. A művészet története. Budapest: Gondolat Kiadó, 1983.
Hauser Arnold, A modern művészet és irodalom eredete : a manierizmusfejlődése a reneszánsz válsága óta / [ford. Görög Lívia]. Budapest: Gondolat, 1980.
Kelényi György. A manierizmus. Budapest: Corvina, 1995.
Klaniczay Tibor A reneszánsz válsága és a manierizmus, Budapest: MTA, 1970.
Kuhn, Thomas S. A tudományos forradalmak szerkezete [ford. Bíró Dániel]. Budapest: Osiris, 2002.
Ajánlott olvasmányok:
Haydn, Hiram. The Counter-Renaissance. New York: Charles Scribner’s Sons, 1950.
Maquerlot, Jean-Pierre: Shakespeare and the Mannerist Tradition. Cambridge: Cambridge UP, 1995.
McIver, Katherine A. “Maniera, Music, and Vasari.” Sixteenth Century Journal 28 No. 1. (Spring, 1997): 45-55.
Semler, L.E. The English Mannerist Poets and the Visual Arts. London: Associated University Presses, 1998.
Shearman, John. Mannerism. London: Penguin Books, 1967.
Thomas, Troy. “Interart Analogy: Practice and Theory in Comparing the Arts.” Journal of Aesthetic Education 25 No. 2. (Summer, 1991): 17-36.
Tantárgyfelelős: Dr. Matuska Ágnes
Oktatók: Dr. Matuska Ágnes
MAG-IMA-S1 A női test és a szubjektivitás
Előadás őszi félévben, 2 óra, Kollokvium, 5 kredit, 3. félév
Az előadás a test ellentmondásos közegét a nőiesség és a szubjektivitás vetületében vizsgálja. Egyszerre olvassuk a kulturálisan előírt, ideológiailag fegyelmezett szubjektivitás hatalmi/ gender technológiák diktálta, testre írt szövegét és a korporealitása heterogén energiái mozgatta testből írt ellen-narratívák potenciálisan szubverzív szövetét. A kurzus a társadalmi nemet és a testet tanulmányozó diszciplínákra támaszkodva elemzi a neme, faja, osztálya szerint megtestesített szubjektum kulturális konstitúcióját, ideológiai manipulációját, patologikus öntorzításait és felforgató re-stilizálásait. A kortárs feminista elméletek bevezette hibrid alak(zat)ok valójában a társadalmi- és a reprezentációs rend, a jelentés és identitás sémák elbizonytalanodására törnek ellen-produktív materialitásuk, groteszk alakváltoztatásaik és látványos testi előadásaik segítségével. Figyelmünk középpontjában a nomád szubjektum, a gender-bomlasztó performer, a trickster-kiborg, a határsértő mestiza, a nevető medusa, a lázadó hisztérika, az önemésztő anorexiás, a testet öltött önélet(újra)író, a monstruózus anya, a szörnyszülött vurstli-kripli (freak), a nemváltó queer szubjektum és a korporeali(tá)s(-fókuszú) feminista emblematikus alakjai állnak. A félév során 12 elméleti szöveget tárgyalunk neves testtudomány kutatók (Anzaldua, Bordo, Braidotti, Bronfen, Butler, Cixous, Grosz, Haraway, Kristeva, Russo, Smith, Stone) tollából.
Kötelező olvasmányok:
Conboy, Katie. Nadia Medina, Sarah Stanbury. Eds. Writing on the Body. Female Embodiment and Feminist Theory. New York: Columbia UP. 1997.
Price, Janet and Margrit Schildrick. Eds. Feminist Theory and the Body. A Reader. New York: Routledge, 1999.
Ussher, Jane M. Ed. Body Talk. The Material and Discursive Regulation of Sexuality, Madness and Reproduction. London: Routledge, 1997.
Warhol, Robyn R., Diane Price Herndl.. Eds. Feminisms, An Anthology of Literary Theory and Criticism. New Brunswick: Rutgers UP, 1981.
Tantárgyfelelős: Dr. Kérchy Anna
Oktatók: Dr. Kérchy Anna
MAG-IMA-S1 Nyelv, ideológia és hatalom a médiában
Előadás tavaszi félévben, 2 óra, Kollokvium, 5 kredit, 4. félév
A nyelv az utóbbi időben kitüntetett helyet foglal el a kritikai társadalomkutatásokban. A nyelvészetben az 1980-as években jelentkező kritikai diszkurzus elemzés (KDA) pedig előszeretettel támaszkodik erre a társadalom-felfogásra, hogy a nyelvhasználat szerepéről vallott felfogása összhangban lehessen az internetes kommunikáció adta interakciók sajátosságaival. A kurzus céljai a következők: (1) megismerni a beszédmód elemzésének társadalmi viszonyokba ágyazott felfogását (2) megérteni, miként haladja meg a KDA diszkurzus felfogása a szignifikáció-anyagi dichotómiát, és (3) gyakorolni ennek alkalmazását a médiában jelenlevő kirekesztő beszédmódok elemzése révén, elsősorban a szexista, heteroszexista és rasszista beszédmódok elemzése kapcsán. A szeminárium rávilágít a különböző média műfajok rasszista logikájára, azaz arra, hogy a média nem pusztán valamiről szól, hanem intézményesített beszédmódjával maga is strukturálja, létrehozza azt.
Kötelező olvasmányok:
Burke, L., T. Crowley, & A. Girvin (eds) The Routledge Language and Cultural Theory Reader. Routledge, 2000.
Fairclough, N. Analysing Discourse: Textual Analysis for Social Research. Routledge, 2003.
Simons, H. & M. Billig (eds) After Postmodernism: Reconstructing Ideology Critique, Sage, 1994.
O’Halloran, K. L. (ed) Multimodal Discourse Analysis. Continuum, 2004.
Thornham, S. Women, Feminism and Media. Edinburgh, 2007.
Mayne, J. Framed: Lesbinas, Feminists, and Media Culture. University of Minnesota Press, 2000.
Tantárgyfelelős: Dr. Barát Erzsébet
Oktatók: Dr. Barát Erzsébet
MAG-IMA-S1 Pop-kultúra és média
Előadás őszi félévben, 2 óra, Kollokvium, 3 kredit, 3. félév
A tantárgy célja, hogy bevezesse a hallgatókat az amerikai populáris kultúra és média világának tanulmányozásába. Ennek során lehetőséget biztosít számukra arra, hogy szinkronikus és diakronikus megközelítések segítségével megismerkedjenek az amerikai médiaintézmények főbb strukturális jellegzetességeivel és zsánereivel, a szappan operáktól a sci-fi sorozatokon és krimiken át az olyan vígjátékokig, mint például a Friends vagy az I Love Lucy. Mindezek során különös hangsúly helyeződik az amerikai kulturális értékek és kódok működésének bemutatására a vizsgált szövegekben.
Kötelező olvasmányok:
Lipsitz, George. Time Passages. Collective Memory and American Popular Culture. Minneapolis: University of Minnesota Press, 1999.
Davis, Susan G. “The theme park: global industry and cultural form,” Media, Culture & Society 18:3 (July, 1996), pp. 399-423.
Fiske, John. Understanding Popular Culture. Routledge 1989.
Tantárgyfelelős: Dr. Vajda Zoltán
Oktatók: Dr. Vajda Zoltán
MAG-IMA-S1 Posztkoloniális identitások az irodalomban és a filmben
Szeminárium tavaszi félévben, 2 óra, Gyakorlati jegy, 4 kredit, 4. félév
A kurzus feltérképezi a kortárs amerikai irodalom és film válogatott műveiből az identitáspolitikát összetevő elemeket. Vizsgálódásunk a posztkoloniális elméletek alapján történik. Főbb témák: identitás, etnikai/közösségi tudat, diaszpóra, orientalizmus/Kelet, nemzet és nemzet(ek), nomádok, feminizmus/társadalmi nem és posztkolonialitás, a köztes-világi, Harmadik és Negyedik Világ, az alárendeltség retorikája, a határvidék/peremvidék, másság és liminalitás, interkulturalitás, az Angol és az angol, a transznacionalitás.
Kötelező olvasmányok:
Helikon 1996/4 (A posztkoloniális művelődéselmélet),
Heath Anthology of American literature (H), ed. Paul Lauter (1992),
Norton Anthology of American Literature (N), válogatott filmlista,
Réka M. Cristian and Zoltán Dragon Encounters of the Filmic Kind (2008),
Gerald Mast, M. Cohen, L. Braudy, eds. Film Theory and Criticism (NY: Oxford Univ. Press, 1992),
Julie Rivkin and Michael Ryan, eds. Literary Theory. An Anthology (1998),
Roby R. Warhol and Diane Price Herndl, eds. Feminisms. An Anthology of Literary Theory and Criticism (1991),
Bill Ashcroft, Gareth Griffiths, and Helen Tiffin, The Empire Writes Back (1989),
Homi K., Bhabha, Nation and Narration (1990),
Ania Loomba, The New Critical Idiom: Colonialism/Post-Colonialism (1998),
Edward Said, Culture and Imperialism (1993).
Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ágnes Zsófia
Oktatók: Dr. Cristian Réka Mónika
MAG-IMA-S1 Hang – kép – szöveg
Szeminárium tavaszi félévben, 2 óra, Gyakorlati jegy, 5 kredit, 4. félév
A kurzus célja betekintést nyújtani a medialitás jelenkori diszkussziójába. Mind az angolszász, mind a német nyelvterületen a különböző kutatások homlokterébe került a kommunikációs és a szimbolikusan általánosított médiumok (Luhmann) kérdése. Olyan kérdések merültek fel, hogy miként határozzák meg, határolják be vagy éppen kondicionálják önmegértésünket a különböző (technikai) médiumok, valamint hogy milyen metaforákat bocsátanak rendelkezésünkre, amikor az „emberi” érzékelés mibenlétére kérdezünk rá. Milyen következményei és vonzatai vannak egy technikai médium elterjedésének. Az előadás célja egyrészt a médium, medialitás meglehetősen széttartó fogalomköreinek tisztázása, valamint az e fogalmak köré szerveződő interpretációs stratégiák bemutatása.
A kurzus második részében mindezt a film mint audiovizuális médium vonatkozásában tárgyaljuk kétféle szempontból: egyrészt a film összetett nyelvezetében vizsgálva az egyes kifejező eszközök (képi megformáltság különböző szintjei, kép és hang-viszonyok, mise-en-scène) funkcióit és viszonyrendszerét, másrészt a többi médiummal való viszonyában vizsgálva a film kifejezési lehetőségeit, hatásmechanizmusait.
Kötelező olvasmányok:
W. J. Thomas MITCHELL: Mi a kép? In Kép – fenomén – valóság. Szerk. Bacsó Béla, Budapest, 1997.
A Pillangó-hatás: Link
Gene Youngblood: Egy médium: A videó felnőtté válása és a filmművészeti vállalkozás Link
K. Ludwig Pfeiffer: A mediális és az imaginárius. Ford. Kerekes Amália. Budapest, 2005.
Friedrich Kittler: Optikai médiumok. Ford. Kelemen Pál. Budapest, 2005. 41-68.
Pethő Ágnes: Múzsák tükre. Az intermedialitás és az önreflexió poétikája a filmben, 2003.
Füzi Izabella: Medialitás, nézői szubjektivitás, narráció – Kortárs filmelmélet magyarul. In Szöveggyűjtemény az Apertúra írásaiból. Szerk. Füzi Izabella. Link
Tantárgyfelelős: Dr. Füzi Izabella
Oktatók: Dr. Füzi Izabella
MAG-IMA-S1 Látvány és narratíva a kortárs filmben
Szeminárium őszi félévben, 2 óra, Gyakorlati jegy, 5 kredit, 3. félév
A kurzus azt az újabban mind népszerűbb kérdést vizsgálja, hogy a nyolcvanas évek posztklasszicizálódó amerikai filmjében miként kérdőjeleződik meg a sztori szentsége. A kurzus hallgatói – többek között – megismerkednek a témával kapcsolatos különböző nézetekkel (David Bordwell kontra Richard Maltby kontra Murray Smith), megvitatják a klasszikus Hollywood történetmeséléshez való viszonyát, értelmezik az „akciófilm”-nek nevezett mozgókép-alakzatot, továbbá kísérletet tesznek a múlt századelő attrakciós mozija és a posztklasszikus új-hollywoodi film közötti kapcsolatok feltérképezésére.
Kötelező olvasmányok:
David Bordwell: Elbeszélés a játékfilmben. Budapest, Magyar Filmintézet, 1996.
A kortárs filmelmélet útjai (szerk. Vajdovich Györgyi). Budapest, Palatinus, 2004.
Michael Pye–Linda Myles: Mozi-fenegyerekek. Budapest, Gondolat, 1983.
Új képfajták-összeállítás. Metropolis, 2001/4.
Ajánlott olvasmányok:
Polan, Dana. 1986. Above All Else to Make You See: Cinema and the Ideology of Spectacle. In Postmodernism and Politics, edited by Jonathan Arac. 55-69. Minneapolis: University of Minnesota Press.
Gunning, Tom. 1993. „Now you see it, now you don’t”. The Temporality of the Cinema of Attractions. Velvet Light Trap, 32.3: 3-12.
Higgins, Scott. 2008. Suspenseful Situations: Melodramatic Narrative and the Contemporary Action Film. Cinema Journal 47, No. 2 (Winter): 74-96.
King, Geoff. 2000. Spectacular Narratives: Hollywood in the Age of the Blockbuster London: I. B. Traubis & Co.
Tantárgyfelelős: Dr. Füzi Izabella
Oktatók: Dr. Füzi Izabella, Pápai Zsolt
MAG-IMA-S1 Film és kultúratudomány
Szeminárium őszi félévben, 2 óra, Gyakorlati jegy, 5 kredit, 1. félév
Az előadás 3 nagy és egymással összekapcsolódó kérdéskört jár körül. Az első a látás és a tekintet történeti és mediális feltételezettségét vizsgálja. A kultúrantropológiai (T. Mitchell) és médiumkritikai (Martin Jay, Kaja Silverman, Friedrich Kittler) irányultságú szövegek segítségével a látás és a tekintet kulturális és technikai meghatározottságának eltérő vetületeire kérdezünk rá. A megfigyelés és a (belső) reprezentáció egyben a kulturális mássággal való szembesülés történeti formáira történő rákérdezés is, ennyiben a látás és tekintet vizsgálata egyszerre irányul a legkülönfélébb reprezentációs technikák hatására és a (saját) szubjektivitásra.
Az előadás második részében a biológiai és a kulturális nem közötti különbségtétel formáiból indulunk ki egy igen provokatív szöveg kapcsán (Laqueur), amely a biológiai nem kulturális „előállításáról”, különböző modellálásáról beszél. Ezután a nemiség kérdésére mint társadalmi praxisra (Anne Balsamo, Susan Bordo) és a nemi jegyek filmi reprezentációinak néhány összefüggésére, mint a szomatikus-kulturális ön-definició kitüntetett területére kérdezünk rá. A harmadik blokkban a látvány mediális meghatározottságának egy, a korábbitól eltérő elképzelését járjuk körül, miszerint a test maga is egy médium. A tömb másik részében a filmi látvány terét mint specifikus tér-tapasztalatot (Liptay) tárgyaljuk.
Az előadás, röviden, a test és látvány viszonyát tárgyalja a történeti antropológia és a technikai médiumok elméletének összefüggésében.
Kötelező olvasmányok:
Kittler, Friedrich: Optikai médiumok, ford. Kelemen Pál Budapest, Ráció, 2005.
Kaja Silverman: „A tekintet”. In Metropolis 1999 nyár. Fordította Szemző Hanna. 24–33
Budapest, 2003.
Robert Stam – Louise Spence: Kolonializmus, rasszizmus és reprezentáció. Fordította Buglya Zsófia. Metropolis 2005/2, 12–28.
Ella Shohat – Robert Stam: A filmművészet Bábel után. Fordította Kis Anna. Metropolis 2005/2, 92–113.
Ella Shohat: Nemiség és kultúra a Birodalomban. A filmművészet feminista etnográfiája felé. Fordította Varró Attila. Metropolis 2005/2, 28–57.
Az Apertúra 2009. téli tematikus száma: Vizuális kultúra és testiség (www.apertura.hu)
Hans Belting: Kép-antropológia. Képtudományi vázlatok. (Fordította: Kelemen Pál) Kijárat, Budapest.
Ajánlott olvasmányok:
Timothy Mitchell: Orientalism and the exhibitionary order. In Visual Culture Reader. Szerkesztette Nicholas Mirzoeff. Routledge, London – New York, 293–303.
Martin Jay: Scopic regimes of modernity. In Visual Culture Reader. Szerkesztette Nicholas Mirzoeff. Routledge, London – New York, 1998, 66–70.
Tantárgyfelelős: Dr. Török Ervin
Oktatók: Dr. Török Ervin
MAG-IMA-S1 Adaptációk: film és intermedialitás
Szeminárium tavaszi félévben, 2 óra, Gyakorlati jegy, 5 kredit, 2. félév
E kurzus az irodalom, valamint a különböző vizuális médiumoknak a filmre, a filmes adaptációra gyakorolt hatását vizsgálja. Kétségtelen, hogy az adaptáció szakirodalma elsősorban az irodalmi alkotások megfilmesítésének tanulmányozását helyezi előtérbe. A kurzus egyik célja ennek megfelelően az adaptáció hagyományos értelemben vett fogalomkörének vizsgálata formai és történeti szempontból. Ám emellett fontos célja még a kurzusnak a vizuális alapanyagból (képregény, festmény, számítógépes játék stb.) adaptált filmek elemzése is. Az adaptáció e „nyitottabb” megközelítésmódja sok tekintetben érintkezik az intermedialitás fogalomkörével, noha az alapkérdés minden fent említett mediális átvétel tanulmányozásakor mégiscsak ugyanaz: miképpen fordít le saját nyelvi eszközkészletére bizonyos szöveg- és képjelenségeket a film; más szóval, hogy miért éppen ilyen módon és ezekkel az eszközökkel ülteti át saját közegébe az eredeti alkotás formaelemeit. Valamint, hogy ezek a transzformációk mennyiben árulkodnak a résztvevő médiumok formanyelvi és kulturális sajátosságairól.
Kötelező olvasmányok:
Adoptációk (Film és irodalom egymásra hatása). Szerk. Gács Anna – Gelencsér Gábor. Kijárat Kiadó, Budapest, 2000.
Írók a moziban. Szerk. Kenedi János. Magvető, Budapest, 1971.
Győrffy Miklós: „Emberek író- és felvevőgéppel. A magyar próza és film egy évtizede”. In: Filmkultúra, 1980/1. 5-24.
Győrffy Miklós: „Szerepcsere vagy munkamegosztás? Az irodalmi és mozgóképes elbeszélés száz éves együttélése”. In: Uő. A tizedik évtized. Palatinus, Budapest, 2001. 5-53.
Képátvitelek. Tanulmányok az intermedialitás tárgyköréből. Szerk. Pethő Ágnes. Kolozsvár, Sciencia Kiadó, 2002.
Nagyvilág (Film és irodalom c. szám) 2006/8.
Pethő Ágnes: Múzsák tükre – Az intermedialitás és az önreflexió poétikája a filmben. Csíkszereda, Pro-Print, 2003.
Ajánlott olvasmány:
Robert Stam – Raengo Alessandra: Literature and Film. Blackwell, Oxford, 2003.
Tantárgyfelelős: Dr. Sághy Miklós
Oktatók: Dr. Sághy Miklós
MAG-IMA-S1 A film és a digitális média
Szeminárium tavaszi félévben, 2 óra, Gyakorlati jegy, 5 kredit, 2. félév
A kurzus célja áttekintést adni a film és az új média történeti és elméleti kapcsolódási pontjairól. Az áttekintés kiinduló pontja olyan alapvető kérdések körüljárása, mint az új média és korábbi kulturális reprezentációs formátumok lehetséges kapcsolata, az új média produktumok nyelvezete, valóság-illúzió képzési lehetőségei és technikái, a korábbi média konvencióinak átszüremkedése, és az ezen kérdések által kijelölt elméleti konzekvenciák rendszerezési lehetőségei. Az előadás a film technikai, formanyelvi és elméleti alapjait veti össze az internet, virtuális világok, multimédia, számítógépes játékok, interaktív installációk, digitális videó, valamint az ember-számítógép interfész által behatárolt új médiaobjektumok példáin keresztül.
Kötelező olvasmányok:
Dragon Zoltán: A szoftver és a film: a film helye a digitalis kultúrában. Apertúra, 2009. tél
Manovich, Lev. The Language of New Media. Cambridge, MA: MIT Press, 2001.
Sobchack, Vivian, ed. Meta-Morphing: Visual Transformation and the Culture of Quick-Change. Minneapolis: University of Minnesota Press, 1999.
Taylor, Paul A. and Jan LI Harris. Digital Matters: The Theory and Culture of the Matrix. London: Routledge, 2005.
Tantárgyfelelős: Dr. Sághy Miklós
Oktatók: Dragon Zoltán
MAG-IMA-S1 Filmkritika-írás
Szeminárium őszi félévben, 2 óra, Gyakorlati jegy, 5 kredit, 3. félév
A kurzus célja a kritikaírás írástechnikai készségeinek, stratégiáinak begyakorlása és elmélyítése, a helyes érvelés, a célratörő és ötletgazdag okfejtés elsajátítása, valamint mindazon (írott és elektronikus) fórumok ismertetése, ahová a hallgatók – mint leendő kritikusok – munkájukkal bekapcsolódhatnak.
A kurzuson a hallgatók a különböző kritikai műfajú szövegek írásának (tanulmány, recenzió, könyvkritika, esszé), valamint a szükséges filológiai, idézettechnikai szabályoknak a begyakorlásával foglalkoznak.
A kurzus elsősorban a gyakorlati ismeretek elsajátítását célozza, így az írásgyakorlatra épít. A nyomtatott sajtóban publikált szekunder irodalom mellett az online kritikaírás módszereire, műfajaira és lehetőségeire is kitérünk.
Kötelező olvasmányok:
Blaskó Ágnes – Hamp Gábor: Írás 1.0. Az ötlettől a jól strukturált szövegig. Budapest, Typotext, 2007.
Adamik Tamás – Jászó Anna – Aczél Petra: Retorika. Budapest, Osiris, 2004.
J. Aumont – M. Marie: A filmelemzés meghatározása. In A kortárs filmelmélet útjai. Szerk. Vajdovich Györgyi. Budapest, Palatinus, 2004.
Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest, Kairosz, 1996.
A kritikai szubjektivizmus. Helikon 2006/1-2.
Ajánlott weboldalak
Nemzetközi Filmkritikusok Szövetsége
http://www.geocities.com/firka2003/
Tantárgyfelelős: Dr. Török Ervin
Oktatók: Dr. Török Ervin, Milián Orsolya
MAG-IMA-S1 Teatralitás, performativitás
Szeminárium őszi félévben, 2 óra, Gyakorlati jegy, 5 kredit, 3. félév
A szeminárium a teatralitás és a performativitás fogalmait − ha úgy tetszik, „tettbeszéd” és „beszédtett” problematikáját − járja körbe, s ezzel a színháztudományi stúdiumok tágabb médium- és kultúraelméleti összefüggéseit igyekszik felvillantani. A heterogén olvasmányok annak feltárását célozzák, miféle diskurzusok (pl. színházművészet, antropológia, pszichoanalízis, nyelvfilozófia, politológia, médiatudomány stb.) metszéspontjában állnak az említett fogalmak.
Ekként szó esik a teatrum mundi hagyományáról (Shakespeare, Calderón, Tieck), annak jelenkori megnyilvánulásairól (akár a filmművészetben is, ld. Truman Show), Edmund Burke és Thomas Carlyle esztétikai-politikai fejtegetéseiről, illetve ezek jelenkori újragondolásairól (pl. a terrorizmus egyes elméleteiben), Kenneth Burke-nek a szimbolikus cselekvési formákra vonatkozó elméletéről, Erwin Goffman és Victor Turner szerep- ill. rítusfelfogásáról, John Austin beszédaktus-elméletéről, együtt Jacques Derrida kritikai kommentárjával, mint ahogy szó lesz pszichoanalitikai összefüggésekről is (Sigmund Freud, Jean-Luc Nancy, vagy Samuel Weber szövegei kapcsán). Külön figyelmet kap a nézőség (spectatorship) és a tekintet (gaze) kérdésköre a 18. századi morálfilozófiáktól (Adam Smith) a közelmúltig (Jacques Lacan, Michel Foucault).
Kötelező olvasmányok:
Philippe Lacoue-Labarthe: „A színpad: ősi”, in Bókay Antal – Erős Ferenc (szerk.): Pszichoanalízis és irodalomtudomány (Budapest, 1998)
Erika Fischer-Lichte: „Határátlépés és cserekereskedelem: útban egy performatív kultúra felé”, in Magyar Műhely 127-128 (Performansz-szám), 25-40.
P. Müller Péter: „Város és teatralitás”, in Terek és szövegek (Újabb perspektívák a városkutatásban), szerk. N. Kovács Tímea – Böhm Gábor – Mester Tibor (Budapest, 2005), 117–129
Ajánlott olvasmányok:
Andrew Parker and Eve Kosofsky Sedgwick (szerk.): Performativity and performance (New York, 1995)
William Egginton: How the world became a stage: presence, theatricality, and the question of modernity (Albany, NY, 2003)
Tracy C. Davis and Thomas Postlewait (szerk.): Theatricality (Cambridge, NJ, 2003)
Samuel Weber: Theatricality as Medium (New York, 2004)
Henry Bial (szerk.): The Performance Studies Reader (London − New York, 2004)
Tantárgyfelelős: Dr. Fogarasi György
Oktatók: Dr. Fogarasi György
MAG-IMA-S1 Színházi antropológia
Szeminárium tavaszi félévben, 2 óra, Gyakorlati jegy, 5 kredit, 4. félév
A kurzus célja, hogy a színházi alkotásban és befogadásban fontos antropológiai problémákat felvesse, és a színház és az antropológia viszonyát és kapcsolódási felületét a három legjelentősebb irányzat bemutatásán és ütközetésén keresztül mutassa be. Egyrészt a XX. századi színházi alkotók (Artaud, Brook, Brecht, Grotowski, Barba) keleti színház iránti vonzódását és antropológiai „terepmunkáik” során gyűjtött tapasztalataik elméleti és gyakorlati eredményeiről lesz szó, amelynek közvetlen következménye a „színész titkos művészetének” elmélete Barbánál. Másrészt végig tekintjük azokat a kulturális antropológiából származó elméleteket, amelyek a színházi tárgyú kutatásokban jelentősek lehetnek (Turner, Suzuki). Harmadrészt a kurzus a színház antropológiát mint a színházi előadások értelmezésének eszközét mutatja be.
Kötelező olvasmányok:
Eugenio Barba: Papírkenu, Bp, Kijárat, 2001.
Jacques Maquet: Az esztétikai tapasztalat: a vizuális művészetek – antropológus szemmel, Debrecen, Csokonai, 2003.
Jákfalvi Magdolna (szerk.): Színházi antológia – XX. század. Bp., Balassi, 2000.
Demcsák Katalin – Kálmán C. György (szerk.): Határtalan áramlás. Színházelméleti távlatok Victor Turner kultúrantropológiai írásaiban, Bp. Kijárat, 2003.
Ungvári Zrínyi Ildikó: Bevezetés a színházantropológiába, Marosvásárhely, Színgházművészeti Egyetem, 2006
Ajánlott olvasmány:
Eugenio Barba, Nicola Savarese: A Dictionary of Theatre Anthropology. The Secret Art of the Performer. London and New York, Routledge, 1991
Tantárgyfelelős: Dr. Demcsák Katalin
Oktatók: Dr. Demcsák Katalin
MAG-IMA-S1 Színházi szemiotika
Szeminárium tavaszi félévben, 2 óra, Gyakorlati jegy, 5 kredit, 2. félév
A kurzus a színházi előadás nem-verbális elemeire helyezi a hangsúlyt, az ’előadás-szöveg’ fogalmába mélyed el, kitérve az előadás körülményeinek vizsgálatára (színház-épület, szabadtéri előadás, ’talált hely’), annak előkészületi munkálataira (darab-és szereplő-választás, közönség-igény felmérése, plakát és szórólap-készítés, műsorfüzet). A kurzus során a különböző jelek értelmezését is elsajátítják (díszlet, jelmez, hangeffektus), valamint foglalkozunk a dráma névadás-gyakorlatával, illetve rövid jelenet fordításával.
A kurzus műhely-jellegű – a foglalkozások során gyakran csoportmunkát végeznek a hallgatók: az értékelésbe itt végzett munkájuk és egy általuk választott előadás adott szemiotikai szempontú elemzése számít bele.
Kötelező olvasmányok:
Pavis, Patrice: Előadáselemzés. Budapest: Balassi Kiadó, 2003.
Demcsák Katalin – Kiss Attila (szerk.): Színház-szemiográfia. Szeged: JatePress, 1999.
Esslin, Martin: A dráma vetületei. Szeged: JatePress, 1998.
Tanulmányok a Színház c. havilapból, illetve a Theatron c. folyóiratból.
Ajánlott olvasmányok:
Carlson, Marvin. Theatre Semiotics. Signs of Life. Bloomington: Indiana Univ. P. 1990.
Elam, Keir: The Semiotics of Theatre and Drama. London – New York: Methuen, 1980
Vigeant, Louise: La lecture du Spectacle Théatrale. Montréal: Mondia, 1989.
Tantárgyfelelős: Dr. Kiss Attila
Oktatók: Dr. Kiss Attila
MAG-IMA-S1 Interkulturalitás a színházban
Szeminárium tavaszi félévben, 2 óra, Gyakorlati jegy, 5 kredit, 4. félév
A kurzus történeti kontextusba helyezi a kultúrák egymásrahatását a színházban, felidézve a reneszánsz ilyen jellegű színházi gyakorlatát, a commedia dell’arte határátlépéseit, a barokk opera egzotikus helyszíneit, majd a huszadik század második felének és a huszonegyedik század elejének interkulturális színházát tekinti át oly módon, hogy e kategóriába sorolható drámákat is vizsgál. Az interkulturalitás alatt nem pusztán a különböző kultúrák kimutatható hatását értjük, hanem ide tartozóként kezeljük a szubkultúrák, valamint a kisebbségi kultúrák előadás-kincsét is.
Kötelező olvasmányok:
Pavis, Patrice: Színházi szótár. Budapest: L’Harmattan, 2006.
Iain Chambers: Vándorlás, kultúra, identitás (Helikon, 2002/4, 433-474)
Fleischmied Margit: Multikulturalizmus. Osiris, 1997.
Ajánlott olvasmányok:
Pavis, Patrice: Theatre at the Crossroads of Culture. London – New York: Routledge, 1992.
Pavis, Patrice (szerk.): The Intercultural Performance Reader. London – New York: Routledge, 1996.
Brook, Peter: Időfonalak. Budapest: Európa, 2003.
Tantárgyfelelős: Dr. Kürtösi Katalin
Oktatók: Dr. Kürtösi Katalin
MAG-IMA-S1 Kortárs színház és dráma
Szeminárium tavaszi félévben, 2 óra, Gyakorlati jegy, 5 kredit, 2. félév
A kurzus célja, hogy betekintést nyújtson a kortárs európai és magyar színház és dráma formai jellemzőibe, és megteremtse az értelmezéshez szükséges teoretikus alapokat. Az elengedhetetlen színház- és drámatörténeti áttekintést követően a legfontosabb kérdések a szöveg és előadás viszonya, a szó és kép együttműködése, a test és a medialitás, a teatralitás formai, képi és társadalomtörténeti megjelenései, kompozíció és színházi írásmódok. Az elméletek közül a feminista dráma- és színházkritika, a posztmodern elméletek, a test és a kép antropológiai dimenziói, és a befogadásesztétika legjellemzőbb problémái kerülnek szóba. Az előadáshoz konkrét szövegek elemzése is kapcsolódik: a kortárs színház néhány, formai szempontból jelentős előadása és drámája (vagy színházi írása) válik a bemutatott interpretációs stratégiák gyakorlati terepévé.
Kötelező olvasmányok:
Imre Zoltán (szerk.) Alternatív színháztörténetek. Alternatívok és alternatívák, Budapest, Balassi, 2008.
Hans Belting: Kép-antropológia, Budapest, Kijárat, 2003. (2. 3. és 4. fejezet)
Jill Dolan: Jelenlét és vágy. Theatron 2003/nyár-ősz 16-30.
Kékesi Kun Árpád: Tükörképek lázadása, Budapest, Kijárat, 1998.
Mestyán Ádám – Horváth Eszter (szerk.), Látvány/színház. Performativitás, műfaj, test, Budapest, L’Harmattan, 2006.
Rényi András: A testek világlása. Bp., Kijárat Kiadó, 1999, 235-286.
Patrice Pavis: Előadáselemzés. Budapest, Balassi, 2003.
Ungvári Zrínyi Ildikó: A látott lét dramaturgiája. Marosvásárhely, Mentor, 2004.
Ungvári Zrínyi Ildikó: Látványolvasás. Kolozsvár, Komp-Press Kiadó, 2004.
Tantárgyfelelős: Dr. Demcsák Katalin
Oktatók: Dr. Demcsák Katalin
MAG-IMA-S1 A performancia-kutatás perspektívái: színház-ikonográfia és vizuális dramaturgia
Szeminárium tavaszi félévben, 2 óra, Gyakorlati jegy, 5 kredit, 4. félév
A tantárgy célja a performancia kurrens nemzetközi kutatásainak feltérképezése, különös tekintettel a színház-ikonográfia és a vizuális dramaturgia tárgykörére. A kurzus célja kettős. Egyrészt a performancia tág definíciójára támaszkodva (amelybe a performatív jelenségek széles skálája belesorolható, beleértve a rituálét, a játékot, a sportot, az előadóművészeti eseményeket, de a társadalmi nem, a szociális, szakmai vagy faji szerepek előadása is, vagy a média és az internet) alapozó ismeretek kialakítása a performancia társadalmi és kulturális szerepének elméleti vizsgálatán keresztül. Másrészt a performancia kutatásának kontextusán belüli ismeretek elmélyítése a színház-ikonográfia és vizuális dramaturgia témáiban, gyakorlati példák, kortárs színházi előadások elemzésén keresztül. A vizsgált problémák és kérdések közé tartoznak a következők: Mennyiben segít a kritikai ikonológia feltérképezni a kép, a test és a média viszonyát? Vajon az intertextualitás és az intermedialitás mintájára beszélhetünk-e „inter-ikonicitásról”? Hogyan köthető a színpadi és a színházon kívüli performancia a kritikai ikonológia (critical iconology) és a színházi ikonográfia (theatre iconography) kérdéséhez? Hogyan definiálható a színházi/színpadi képek ontológiája? Beszélhetünk-e a színházi képek egységes definíciójáról?
Kötelező olvasmányok:
Belting, Hans, 2003. Kép-antropológia: képtudományi vázlatok [ford. Kelemen Pál]. Budapest: Kijárat.
Bial, Henry. 2004. The Performance Studies Reader. London and New York: Routledge.
Austin, John L. Tetten ért szavak: a Harvard Egyetemen 1955-ben tartott William James előadások; [ford. és a bev. tanulmányt írta Pléh Csaba]. Bp.: Akadémiai K., 1990
Kékesi Kun Árpád: Thália árnyék(á)ban: posztmodern – dráma/színház – elmélet : Veszprémi Egyetemi Kiadó, 2000
Schechner, Richard. A performance: Esszék a színházi előadás elméletéről. Bp.: Múzsák, 1989.
Turner, Victor. A rituális folyamat: struktúra és antisrtuktúra; [ford. Orosz István]. Budapest: Osiris, 2002
Turner, Victor. Határtalan áramlás: színházelméleti távlatok Victor Turner kultúrantropológiai írásaiban / [előszó: Demcsák Katalin ; ford. Matuska Ágnes, Oroszlán Anikó]. Budapest: Kijárat, 2003
Ajánlott olvasmányok:
Bharucha, Rustom. 1990. Theatre and the world: essays on performance and politics of culture. New Delhi: Manohar Publications.
Boehm, Gottfried. 1995. Was ist ein Bild? Bild und Text. München: W. Fink.
Debord, Guy. 1970. Society of the spectacle. Radical America. Vol. IV, 5. Detroit.
Fischer-Lichte, Erika. 2001. Theatralität und die Krisen der Repräsentation. Germanistische Symposien, Berichtsbände, 22. Stuttgart: Metzler.
Latour, Bruno, Charlotte Bigg, and Peter Weibel. 2002. Iconoclash: beyond the image wars in science, religion, and art. Karlsruhe: ZKM, Center for Art and Media.
Rancière, Jacques. 2007. The future of the image. London: Verso.
Tantárgyfelelős: Dr. Matuska Ágnes
Oktatók: Dr. Matuska Ágnes
