Dr. Török Ervin
Egyetemi adjunktus
Tanszékvezető-helyettes
E-mail:
Fogadóóra: kedd, 11.45-12.45
Iroda: 144
Tel.: +3662 544827
Végzettség: PhD – Elmélet és interpretáció, Irodalomtudományi Doktori Iskola, Szegedi Tudományegyetem (2005)
Szakterület: posztstrukturalista irodalomelmélet, irodalmi és filmes narratológia, német koraromantika
Kutatási terület: elbeszélés elméletek, szatirikus irodalom, kulturális antropológia
Szakdolgozati témák:
Retorika és narráció, Narrációs stratégiák a modern filmben, narrációs stratégiák a századelő magyar elbeszéléseiben, szatirikus irodalom (Jonathan Swift, Henry Fielding, Heinrich Heine), az anti-pszichológiai regény (Szentkuthy Miklós), Heinrich von Kleist alkotásai, József Attila, Szabó Lőrinc költészete.
Publikációk:
1. Füzi Izabella – Török Ervin: Vizuális és irodalmi narráció. Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe. 2006.
In http://szabadbolcseszet.elte.hu/szabadbolcseszet/mediatar/vir/tankonyv/tartalom.html
2. Török Ervin: A bizalom “intézményei”. Kleist és Moliére színművei kapcsán. Korunk 2009/június, 2009.
3. Török Ervin: A filmes szatíra néhány kérdése (esszé). Apertúra, 2009/ nyár, 2009
4. Török Ervin: Rhythm, Event and Aporia in Michael Kohlhaas. In Berszán István (ed.): Orientation in the Occurence, Komp-Press, Cluj-Napoca, 2009.
5. A „kép” és a „ráma”. Jegyzetek Mikszáth elbeszéléstechnikájához. In „A Noszty fiú esete Tóth Marival”. Szerk. Milián Orsolya. Gondolat-Pompeji, Budapest–Szeged, 2008. 133–151.
6. Eszköztelenség, dokumentarizmus, meggyőzés. Kosztolányi Dezső: Paulina. In Tiszatáj, 2008/5. 53–60.
7. Nyomvétel, túldetermináció és a látvány allegóriái. Gesztusszínház (A harmadik és a Montázs) In Apertúra 2008 tél, III. évfolyam
8. A másik adománya. Heinrich von Kleist: A gondolatok fokozatos kialakulásáról beszéd közben. In Filológiai közlöny. 2007/3–4. 227–253.
9. Szküllák, Karübdiszek. (Kovács András Bálint: Ez csak egy szivar c. tanulmányáról). In Apertura 2007 tél http://apertura.hu/2007/tel/torok-opp
10. Mindent Foucault-ról. (Sutyák Tibor: Michel Foucault gondolkodása) In www.ahet.ro
11. A másik protézis(e?). Heinrich von Kleist: A marionettszínházról. In Alföld 2008/2, 49–64.
12. Az individualitás kérdése Kafka és Welles Perében. In Apertúra 2007 tavasz
13. Zeit und Referenz. Über Heinrich von Kleists Das Erdbeben in Chili. In Vom Zweck des Systems. Beiträge zur Geschichte literarischer Utopien. Árpád Bernáth, Hárs Endre, Peter Plener (Hg.), Tübingen, Francke Verlag, 2006. 89–107.
14. A látás obszcenitása. (Heinrich von Kleist: Amphitryon). In Alföld 2006/10. 76–91.
15. A sokarcú (késő)modern film. Gelencsér Gábor: Más világok. Filmelemzések. Budapest, Palatinus, 2005. In Apertúra 2005 ősz [1. szám] http://apertura.hu/2005/osz/torok/
16. „A király helye”. Heinrich von Kleist: Az eltört korsó. In Literatura 2006/1. 51–66.
17. Az eltört korsó példája. Két alakzat. In Filológiai közlöny 2005/1-2. 65–81
18. Idő és referencia. Heinrich von Kleist: A chilei földrengés. In Serta Pacifica. Tanulmányok Fried István 70. születésnapjára. Szerkesztette Ármeán Otília et al., Pompeji, Szeged, 2004. 67–76.
19. Telegráf, telefon, fénykép: Dobieczki. In Literatura 2002/3.
20. Az emlékezés terei. Láng Zsolt: Bestiárium Transylvaniae. Az ég madarai. In: Gábor Csilla–Selyem Zsuzsa (szerk.): Kegyesség, kultusz, távolítás. Scientia Kiadó, Kolozsvár, 2002. 243–258.
21. Ígéret és emlékezet. In Határon (Ármeán Otília és Odorics Ferenc szerk.) Pompeji, Szeged, Kolozsvár, 2002. 17–43.
22. A széttagolás mint kompozicionális elv. A tapasztalat fogalmai a Csongor és Tündében. In: LK.K.T 2002/7-8. 39–45.
23. Történelem az irodalomban – irodalom a történelemben? Háy János: Dzsigerdilen, Márton László: Jacob Wunschwitz igaz története. LK.K.T. 2001/5: 48–54.
Fordítások:
1. Timothy Mitchell: Orientalizmus és a kiállítás rendje. In Apertúra. 2009 tavasz (IV. évf., 3. szám), http://apertura.hu/2009/tavasz/mitchell
2. Balázs Béla: A fantázia-útikalauz, avagy a lélek bedekkere vakációzók számára (részletek). In Apertúra 2009 ősz (V. évf. 1. szám), http://apertura.hu/2009/osz/balazs
3. Hilary Radner: Új Hollywood új nője. Gyilkosság gondolatban – Sarah és Margie. In Apertúra. 2009 tavasz (IV. évf., 2. szám) (Mészáros Edittel közösen)
4. Hans Blumenberg: A korszakfogalom korszakai. In Helikon 2000/3: 303–323.
5. Karl Heinz Bohrer: Búcsú – A mindig már elmúlt reflexiós alakzata. (Goethe, Nietzsche, Baudelaire). In LK.K.T. 2000/1. 19–29. (Molnár Péterrel közös fordítás).
6. Samuel Weber: A posztumusz incidens. „Élő közvetítés.” In LK.K.T. 2003/10. 56–70.
7. Bettine Menke: Ki beszél? A beszélő én alakzata a retorika történetében. In Retorikai füzetek I. Figurák. Szerkesztette Odorics Ferenc és Füzi Izabella, Gondolat–Pompeji, Budapest–-Szeged, 2004. 87–119.
8. Manfred Jahn: Árukapcsolások, kizárások, határterületek: a megbízhatatlanság jelensége a narratív helyzetekben. In Vizuális és irodalmi narráció. Szöveggyűjtemény. In http://szabadbolcseszet.elte.hu/szabadbolcseszet/mediatar/vir/szoveggyujtemeny/jahn/index.html
